A kormány is abban érdekelt, hogy túlárazott, értelmetlen projektekre szórjuk az EU-pénzt

A magyar GDP egyáltalán nem növekedne az EU felől beáramló támogatások nélkül, de ez még nem jelenti azt, hogy ezt a korszakosan nagy, évi ezermilliárdos pénzt értelmes módon költenénk el. Sőt, a Transparency International most közzétett jelentése szerint Magyarországon gyakorlatilag korrupciós bűnhullámot táplál a pénzözön, ugyanis

mindenki abban érdekelt, hogy túlárazzák a projekteket.

A magyar kormánynak nem áll érdekében, hogy megálljt parancsoljon a minden elöntő túlárazásnak. Ugyanis a kormány deklarált célja, hogy az utolsó fillért is lehívja az EU-tól a most kifutó hétéves költségvetési ciklusban. A pályázati keretrendszert kijelölő, fejlesztési célokat meghatározó kormánynál tehát nem az a kérdés, hogy hogyan költjük el a pénzt – reális áron elkészülő, biztosan hatásos projektekre –, hanem hogy elköltjük-e egyáltalán. A rendszerbe tehát kódolva van a kormány korrupcióval szembeni szemhunyása, a projektek ellenőrzésének elmulasztása.

Kállay László, a jelentés szerzője (és a Corvinus tanára) szerint ez a helyzet a most kezdődő, 2014-2020-as időszakban csak rosszabb lesz, mivel a kormány úgy döntött, hogy a források 60 százalékát kell gazdaságfejlesztésre költeni. Ebben a kategóriában ezért hatalmas forrástöbblet lesz, amivel még nehezebb lesz túlárazások és a korrupció más formái nélkül kiszórni a sok pénzt.

Az uniós források elköltésénél megnyilvánuló korrupció leggyakoribb technikáit a következő ábra foglalja össze.

Van, amikor kormánytagok személyes döntései nyomán költik el hülyén a pénzt – ha el lehetne költeni jobban, azaz a társadalom egészére számára hasznosabban is, akkor korrupcióról van szó.

Példák: székesfehérvári, váci vasútállomás, stadionfelújítások.

De a legtöbb korrupciós veszély a túlárazással kapcsolatos. Kirívó eset az a hétszeres egészségügyi túlárazás, amiben az OLAF is nyomoz, de szinte állandó jellemzője a magyar EU-s projekteknek, hogy a piaci árnál megszerezhetőnél drágábban adnak árukat, szolgáltatásokat.

Átlagosan 20-25 százalékos túlárazás látható a magyarországi EU-s projekteknél

a TI szerint, ami az évi ezermilliárd forintos összeget figyelembe véve elég szédületes összeg.

Az ilyen túlárazásokból, előre kiválasztott győztesekkel elinduló és-vagy értelmetlen projektekből származó nyereség meg nem érdemelt, korrupciós járadékként gazdagítja a kedvezményezetteket.

(A TI jelentése pdf-ben)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;