Olyan pofátlanul drágán épült uniós támogatásból játszótér Szegeden, hogy kénytelenek visszakérni a pénzt

  • Európában egyedülállónak nevezte a helyi Fidesz a Szegedi Vadaspark 2013 nyarán átadott új fejlesztéseit.
  • Egy játszótér és egy virtuális sétát segítő eszköz készült el 185 millió forintos uniós támogatással.
  • Hamar kiderült, hogy nagyon sok pénzt húzott le a helyi Fidesszel jó viszonyt ápoló győztes pályázó.
  • Az ellenőrzés persze mindent rendben talált.
  • De tényleg annyit nyúltak, hogy másfél évvel később a minisztérium kénytelen volt elkaszálni a projektet.
  • Viszont addigra a győztes egy másik uniós pályázatból még 50 milliót kapott.
  • Végül egy ukránnak eladták a céget.

„Ez a beruházás pozitív példája az önkormányzat és a magántőke együttműködésének, hiszen egybevág a kormány szándékával, hogy lehetőség szerint olyan projektek valósuljanak meg, amelyek komoly innovációt hordoznak magukban és alkalmasak munkahelyteremtésre is” 

- mondta Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke 2013 nyarán, amikor átadta a város vadasparkjában a Flamingo nevű új interaktív tájékoztató rendszert és egy játszóteret. 

A Szeged TV felvétele

A projekt feltűnően drága volt. Összesen 265 millió forintba került, nagy részét, 185 millió forintot az Európai Unió állta. 

80 millió forintot tett hozzá elvileg önrészként a kivitelező, a Titan Project's House. Nem lehetett egyszerű kigazdálkodniuk, mivel a Titan előző három évi teljes árbevétele 7,3 millió forint volt, a nyeresége pedig 2010 és 2012 között összes 518 ezer forint. 

2012-ben 1,7 milliós bevétele volt a cégnek, ehhez képest kaphatott 185 millió forint uniós támogatást. 

A tulajdonos, Vahl Rezső cége adta ki a Szóda című helyi lapot, amiben a választások előtt aprították a szocialistákat. Vahlnak van egy bt-je is, ami két trafik koncessziót nyert el. A Traficum Bt.-ben - ahogy a hvg korábban megírta - kültag Cseri László, aki a vadasparki megnyitón szalagot átvágó Gyimesi László helyi Fidesz elnök személyi titkára volt. 

Több mint 200 millióval túlárazva?

Elég egyszerűen kiderült, hogy mennyire pofátlanul túlárazott a vadasparki projekt. Egy helyi MSZP-s képviselő, éppen a fenti címlapon is látható Ménesi Imre megtalálta a szegedi vadaspark vadonatúj látványosságát egy játszótéri eszközöket forgalmazó cég referenciái között. Megnézte a cég árlistáján a Szegedre szállított játékokat, és azok együtt a 20 millió forintot sem érték el. 

De persze ott volt még az interaktív sétarendszer. Ez virtuális barangolást tesz lehetővé a parkban, ötven tabletet is vettek hozzá, amit a vendégeket bérelhettek a bejáratnál. És öt információs pult is van mindehhez. Ezt nagyjából másik 20 millióra becsülte az MSZP-s Ménesi. 

Az a játékokkal együtt is összesen legfeljebb 40 millió, miközben a projektre csak az EU-tól 185 milliót kaptak. 

A szocialista képviselő tavaly nyáron feljelentést tett az ügyészségen, és az OLAF-hoz, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz is fordult. 

Ugyan már, ez nem a mi pénzünk, hanem az EU-é

A Titan tulajdonos-ügyvezetője, Vahl Rezső az MSZP-s feljelentésre közleményben reagált. Eszerint ők minden fillérrel pontosan elszámoltak, amikor a projektet 2013 végén lezárták, és semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg az Európai Unió ellenőrző hatósága. 

Azt is írta: „az MSZP képviselője elfelejtette megemlíteni a projekt részét képező egyedi, világszínvonalú szoftver kifejlesztésének százmilliós költségét, valamint a napelemes, egyedi fejlesztésű érintőképernyős látogatótájékoztató konzolokat is". 

És kiderült, hogy a helyi fideszes vezető sem véletlenül járt ott az átadáson. A közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciója ugyanis azonnal visszatámadt, szerintük "az MSZP nincs tekintettel a város érdekeire, a turisztikai szezon közepén helyezi politikai támadásainak középpontjába a hazai és külföldi látogatók körében is kedvelt vadasparkot". 

Gondos gazdaként a Fidesz-KDNP frakciója azt is megjegyezte, hogy 

"A beruházás a szegedi adófizetőknek egyetlen forintjába sem került, mert a projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg". 

De még ennél is jobb a helyzet, mert "Azon túl, hogy a vadaspark szolgáltatásai ennek köszönhetően bővültek, az önkormányzati társaságnak még további bérletidíj-bevétele is származik az együttműködésből, ez évente csaknem tízmillió forint". 

Elromlott a csodaszoftver

Aztán valami mégis félrement a Fidesz által körömszakadtáig védett példaértékű beruházásban. 

A százmilliós csodaszoftverre előbb a látogatók kezdtek panaszkodni, ami aztán nemcsak köhögött, de tavaly őszre már ki is múlt. Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója idén szeptemberben a Délmagyarnak mondta el, hogy a Titan részéről senki sem frissítette a szoftvert, és nem tartotta karban a berendezéseket.  

A Titan árbevétele 2013-ban felment ugyan 24 millióra, de megjelent egy 120 milliós rövid lejáratú kölcsön is. Az üzemi eredménye így is 869 ezer forint volt csak. 

Aztán a 265 milliós projektnek aprópénzes gondjai akadtak. A Titan a vadasparktól, pontosabban az azt működtető önkormányzati cégtől bérelte a játszótér területét. Az 500 négyzetméterért havi 650 ezer forintot fizetett. Erre hivatkozva állította a helyi Fidesz, hogy ebből évente csaknem tízmilliós bevétele lesz a vadasparkot működtető önkormányzati cégnek.

Csakhogy a Titan idén már egyetlen fillért sem fizetett a vadasparknak. A milliós tartozás miatt az önkormányzati cég felmondta a szerződést, és felszámolást nyújtott be a Titan ellen. A játszótér pedig lényegében egy éve zárva van. 

Tavaly szeptemberben költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozni kezdett a NAV bűnügyi igazgatósága is az ügyben.

Ukrán kézbe került a Titan

Aztán elég sok minden történt a Titannal. Például egy másik uniós pályázaton 50 millió forintot nyert telephelybővítésre. 

Idén márciusban viszont Vahl Rezső már szabadulni akart az uniós pályázatokon annyira sikeres cégtől. Ezért új tulajdonosa lett a Titannak: az ukrajnai Baloh Ihor többségi, a Pusztakovácsiban lakó Nagy József pedig kisebbségi tulajdonos lett. Végül egy olyan szegedi telephelyre jelentették be a céget, ahol 56 más cég is található.

Áprilisban egy vizsgálat azt állapította meg, hogy valóban szabálytalanság történt a projektben. A Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes támogatás és a plusz kamatok visszafizetését rendelte el. 

Szeptemberben pedig felszámolás alá került a cég. Fennálló tartozása szeptember 29-én 197 millió forint volt. 

Lázár még viccelődött

Szabó Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő többször előhozta a Titan botrányos projektjét. Lázár János a parlamentben 2014 júniusban azzal viccelődött, hogy elég rossz munkát végezhetett a Vahl által kiadott szegedi fideszes újság, ha Szabó képviselő lett. 

A konkrét projektről Lázár ekkor még azt mondta:

"A 264 millió forintos projektből 182 millió 800 ezer forintot költöttek el a terület előkészítésére (!), mintegy 60 millió forintért, 58 millióért vásároltak eszközöket, és 5 millió forint ment az előkészítő munkára, ami átlagos."


Aztán azzal folytatta, hogy "a pályázat kiírási szempontjainak megfelelt a pályázati pénz elköltésének metódusa. A számla kifizetését a közreműködő szervezet több alkalommal ellenőrizte, helyszíni bejárást tartottak. Műszaki ellenőrök aláírtak, átvették. Ők felelősséggel tartoznak, természetesen számon kérhetők, félreértés ne essék. Egyesével át lehet a számlát vizsgálni, de a számlák több alkalommal auditon keresztülmentek."

Kiderült, hogy valóban volt olyan projektzáró helyszíni szemle 2013 novemberben, ami mindent rendben talált. Ezt utóbb azzal indokolták, hogy "a pályázatban bemutatott tartalom megvalósult". Vagyis darabra minden megvolt. 

Mindezt Szabó Sándor írásban benyújtott parlamenti kérdésére válaszolta csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca elismerte, hogy csak a csalás gyanújának bejelentése miatt indult eljárásban derült ki, hogy valóban szabálytalanságok történtek. Mindez majdnem két évvel az átadás, másfél évvel a mindent rendben találó helyszíni szemle után vált hivatalossá. 

A Titan azért tudott további ötvenmillió forint uniós támogatást nyerni telephelybővítésre, mert "szabálytalansági eljárás projekttel szemben indítható, nem pedig céggel szemben". Vagyis hiába vizsgálták a Titant a vadasparkos projekt miatt, a telephelybővítésre kaphatott pénzt, hiszen az másik pályázat volt. 

Kiderült az is, hogy a tulajdonosváltást, ami után ukrán többségi tulajdonba került a cég, végül nem fogadták el. Vagyis eszerint ez eredeti tulajdonosokon kellene behajtani a kifizetett támogatást, kamatostul. 

Annyi történt még, hogy a telephelybővítés 50 millióját végül nem bukta el az állam, mert a Titan hamarabb köddé vált. A projektet átvette egy másik cég, amelynek a minisztérium szerint elvileg nincs köze a Titanhoz.