Mészáros Lőrincnek jó lesz. És még?

Hétfőn indulnak az árverések, földet ad el az állam.

Ritka és fontos esemény az ilyen. Földet az állam alig szokott eladni, az utóbbi években legfeljebb bérelni lehetett az államtól termőföldet Magyarországon. A termőföld privatizációja mindig több egyszerű adás-vételnél, a föld birtoklásának különös tétje van minden társadalomban.

A szabályok ránézésre szigorúak: helyben élő gazdák jelentkezhetnek csak, és fejenként legfeljebb 300 hektárt vehetnek. Árverésen dől el, hogy ki lehet a vevő. A kormány szerint e korlátokkal biztosítják, hogy igazságos legyen a nagy kiárusítás. Összesen 380 ezer hektár elárverezéséről van kormányrendelet, de eddig ennek csak töredékét írta ki a Nemzeti Földalapkezelő (NFA). Viszont a már kiírt földek között egészen érdekesek vannak: olyanok, amelyeket izgalmas emberek vagy cégek bérelnek.

Az eddig árverésre meghirdetett földek között vannak többek között

  • a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó, a Mezort csoport által bérelt földek,
  • Mészáros Lőrinc, illetve családtagjai és cége által bérelt földek,
  • a német hátterű, Hubertus Agráripari Bt. által bérelt földek.

Vagyis első ránézésre igazán progresszíven indul a földárverés. Olyan földek kerülhetnek helyi gazdák tulajdonába, amit most gyanúsan politika-közeli bérlők használhatnak. Ráadásul több esetben igen kedvező feltételekkel!

A Somogyban árverésre meghirdetett földek egy részét például a Hubertus Agráripari Bt. még 1992-ben vette bérbe az Antall-kormánytól, hektáronként mindössze 10 forintos bérleti díjért, 99 évre. Az állam már megpróbálta perrel felmondani a szerződést, de nem sikerült.

Simicska ringbe száll. Drmáriás festménye

Simicskáék pedig 2001-ben vették bérbe a most árverésre hirdetett állami földeket, még az első Orbán-kormánytól, 50 évre, a mostani piaci árnál jóval kedvezőbb, aranykoronánként 580 forintos bérleti díjért. A piaci ár szakmai szervezetek szerint jelenleg 1500-2000 forint között van.

Csakhogy ki akar olyan földet venni, amin még 76 évig bérleti joga van nevetséges összegért a németeknek, vagy amin még 36 évig bérleti joga van a piaci ár legfeljebb harmadáért Simicska Lajos cégének? Hogyan térülhet így meg a befektetés? Hogyan lehet így visszafizetni a földvásárlásra felvett hitelt?

Győrffy Balázs fideszes képviselő sietett megoldással erre a dilemmára, a 2013-as földtörvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával. A parlament előtt lévő tervezet azt mondja ki, hogy a földtulajdonosok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által meghatározott árra emelhessék a bérleti díjat. 

Vagyis első ránézésre Győrffy beterjesztése megoldja a problémát: a régebbi kormányok csókosait normális bérleti díj fizetésére lehet kényszeríteni, vagy ha ez nem tetszik nekik, el lehet tőlük venni a földet.

Álmegoldás?

Csakhogy a valóságban Győrffy megoldási javaslata sokak szerint ezt a problémát nem oldja meg. Nem véletlen, hogy a módosítója "a földtörvény átmeneti rendelkezéseit", és nem magát a 2013-as földtörvényt módosítja. Az átmeneti rendelkezések ugyanis feles törvényekkel is módosíthatók, ám maga a földtörvény viszont sarkalatos, ahhoz már kétharmad kell. Kétharmados többsége viszont a kormánynak már nincs.

A Simicska-féle Mezort Zrt. vezérigazgatója, Purgai Ferenc arra hívta fel a figyelmet a Simicska-féle Magyar Nemzetben, hogy az átmeneti rendelkezéseket felülírő Győrffy-féle javaslat csak a 2013. december 15. óta kötött szerződéseket érintheti. A korábban kötött bérleti szerződésekről ugyanis a földtörvénynek csak kétharmaddal módosítható része rendelkezik.

Több parlamenti képviselő szerint Purgainak valószínűleg igaza van, és a Győrffy-féle módosító nyomán minimum elhúzódó perekre, és nem bérleti díj emelésre számíthat az, aki olyan földet vesz az árveréseken, amelyeket hosszú távú bérleti szerződésekkel betonoztak be.

Ráaádsul jogilag eleve elég kényes helyzet, hogy a Győrffy-féle módosítás visszamenőleges hatályú: már megkötött szerződéseket írna felül egyoldalúan.

A sarkalatos földtörvény azt mondja ki, hogy a 2013 decembere előtt kötött bérleti szerződésekre az előző földtörvény szabályai vonatkoznak. Az pedig az 1994-es földtörvény, ami elintézi a haszonbérleti szerződéseket annyival, hogy azokra a polgári törvénykönyv szabályai az irányadóak. Vagyis azokat egyoldalúan nem lehet módosítani, holott a Győrffy-féle módosításnak éppen ez lenne a lényege.

2002-ben egyébként az MSZP-SZDSZ-kormány már megpróbálkozott azzal, hogy az első Orbán-kormány szerintük méltatlanul alacsonyan, például Simicskáékkal megkötött bérleti díjait felemeljék. Ám a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) 2003-ban kimondta, hogy a földbérleti szerződéseket egyoldalúan nem lehet módosítani. Mivel ugyanezek a szabályok érvényesek most is a 2013 előtt bérbe adott földekre, ezért a most kiírt, hosszú távú bérleti szerződéssel kötött földek megvásárlóit nem sok jó kecsegteti, ha bérleti díjat akarnának emelni.

Ezért van az, hogy a szocialista Gőgös Zoltán és az LMP-s Sallai R. Benedek is arra figyelmeztettek, hogy senki se vegyen olyan földet, amire másnak hosszú időre még bérleti joga van, mert minimum zavaros jogi helyzetbe kerül, és esélyes, hogy nem tudja majd emelni a bérleti díjat.

Sallai R. Benedek, LMP

És vannak további bizonytalanságok is az árverések körül: az összes ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük eleve alkotmányellenes volt kormányhatározatban előírni az árveréseket. Értelmezésük szerint ehhez törvényt kellett volna alkotni. Ha az Alkotmánybíróság osztaná az ellenzéki politikusok (Jobbik, MSZP, LMP) értelmezését, akkor az addigra megtartott árverések érvényessége is kérdéses lehet.

Sallai R. Benedek (LMP) szerint az is problémás, hogy az új bérleti díjakat az agrárkamara állapíthatja meg (a kamara elnöke Győrffy Balázs fideszes képviselő, aki az erről szóló törvényt beterjesztette). Sallai szerint a kamarának nincs saját információja a piaci árakról, a földhivataloknak viszont van, jobb lenne ezért közvetlenül az ő adataikat irányadónak használni. Sallai szerint a mostani módosítás csak arra jó, hogy a Fidesz új kedvenceinek megfelelő bérleti díjat állapítsanak meg.

De akkor ki az, aki most biztosan jól jár?

Aki biztosan jól járhat a mostani törvénnyel, az egyelőre Mészáros Lőrinc. Ő ugyanis meg tudná vásárolni azt a földet, amit eddig csak bérelt. Ez azért lehetséges, mert ő és családtagjai helyben élő gazdálkodóknak számítanak ott, ahol az eddig bérelt földjeik is vannak. Ugyanez a földet cégen keresztül bérlő Simicskáról vagy éppen a Hubertus bt.-ről már nem mondható el.

Mészáros Lőrinc, a született győztes

Éppen ezért lehetséges, hogy az árverések első körének csupán annyi lesz az eredménye, hogy Mészáros és családja hamarosan megveszi az eddig csak bérelt állami földeket. Aztán jöhet a sok jogászkodás, akár az Alkotmánybíróságon a kormányrendeleti formáról, akár valamely bíróságon a Győrffy-féle javaslat érvényességéről.

Ha Mészárosék megveszik azt a 640 hektárt, amin a felcsúti polgármester, a felesége és a testvére jelenleg csak bérlők, akkor többet nem kellene bérleti díjat fizetniük, és nem kellene attól sem tartaniuk, hogy egy nem Orbán Viktor vezette kormány esetleg felülvizsgálná bérleti szerződéseiket.

A többi, nagy földeket bérlő erős ember viszont bizonytalankodhatna tovább, hogy az általuk bérelt földeket kiírják-e árverésre - Simicska földjeinek 80 százalékát kiírták, Csányi Sándor földjei közül még semmit sem írtak ki például. Illetve készülhetnek a jogvitákra, ha esetleg egy új tulajdonos fel akarná emelni régi bérleti díjakat.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.