Egy, a Nature tudományos folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a Szahara nyugati részében 5000 éve még egy hatalmas folyórendszer lehetett. Ez olyan hatalmas volt, hogy ha ma is létezne, ez lenne a világ 12. legnagyobb vízgyűjtő medencéje. A francia kutatók szerint a folyórendszer azokban a párás időszakokban jelent meg, amik az elmúlt 245 ezer évben időről időre átalakították az egész Szaharát.

Charlotte Skonieczny, a Francia Tengerkutatási Intézet tudósa és az általa vezetett kutatócsoport egy rendkívül fejlett japán műhold segítségével fedeztek fel olyan földrétegeket, a Szahara nyugati részében, amik folyóhordalék jelenlétére utalnak. A vízrendszer tengelyét alkotó folyó a mérések szerint 500 kilométer hosszú lehetett.

Ez a hatalmas vízrendszer elegendő volt ahhoz, hogy az általa kibocsátott pára sűrű esőket, ezáltal pedig burjánzó életet alakítson ki ezen a vidéken. A kutatók szerint a rengeteg növény mellett állatok és emberi települések is voltak errefelé.

Több kutató szerint az ősi folyók által biztosított víziutak jelenthetik a választ arra a kérdésre is, hogy hogyan tudtak az emberi faj korai képviselői kiáramlani Afrika középső részeiből.

A folyórendszer akár ezután is megjelenhet, hiszen a mérések szerint az utóbbi 200 ezer évben a vidéken radikális klímaváltozások váltották egymást, nagyjából 20 ezer évente jött egy-egy párás időszak a sivatagosra. Most egy sivatagos időszak első felében járhat a vidék. (QZ)