Tényleg érdemes mindig gondosan átolvasni a szerződéseket, azokat is, amiket rutinszerűen írunk alá. Erre jöhettek rá azoknál a sportszövetségeknél, akik a Magyar Diáksport Szövetséggel állnak kapcsolatban. 

Diákolimpia. Bocs, Diákolimpia^®

Van egy Diákolimpia elnevezésű versenysorozat. Pontosabban Diákolimpia®, hogy ez miért fontos, arra mindjárt rátérünk.

Ez, mint a neve is mutatja, diákoknak szervezett sportverseny. Célja egyebek között a sport népszerűsítése, tehetségek megtalálása, gondozása, illetve 

"A diákok aktív testmozgásra ösztönzése, az egészségfejlesztő testmozgás és az egészséges életmód népszerűsítése."

Szép célok. A fő szervező a Magyar Diáksport Szövetség. Ez egy civil szervezet, de komoly állami hátszéllel. A szervezet célja, hogy támogassák a tanulók sportolási kedvét, egészségük fejlesztését, és biztosítsák a Diákolimpia^® rendezvényeinek lebonyolítását magas színvonalon.

Most viszont olyat húztak, ami miatt több sportszövetség sem fogja megtartani a maga sportágában a Diákolimpiát. Illetve Diákolimpia^®-t.

Az MDSZ nemrég megküldte a különböző sportszövetségeknek a Diákolimpia védjegyhasználati szerződést. Ez nem új, korábban is kötöttek már ilyet, ebben írják le, hogy milyen feltételekkel rendezhet sportszövetség Diákolimpiát. 

Ez alapján alaposan népszerűsíteni kell a sorozatot és a Diáksportszövetséget is annak, aki belevág a rendezésbe. 

Így például valamennyi Diákolimpia® verseny kötelező eleme a megnyitó ünnepség, himnusszal, megnyitó beszéddel, és annak az üzenetnek el kell hangoznia, hogy a Diákolimpia® a Magyar Diáksport Szövetséggel együttműködésben valósul meg. 

Az eseményeken jól látható helyen fel kell tüntetni "az MDSZ által biztosított kommunikációs eszközöket (molinókat, zászlókat roll-upokat)", a versenykiírásban, a meghívón, szórólapokon, hírlevélben, plakátokon, a szövetségek honlapján fel kell tüntetni a Diákolimpia® logót.

Szóval erős márkaépítés folyik, azt az apróságot viszont elfelejtette külön jelezni a Diáksport Szövetség, hogy a korábbiakhoz képest néhány ponton változott a szerződés. Így például azt, 

hogy mostantól fizetni kell a névhasználatért, amit ugye eléggé meg kell reklámozni amúgy is. 

Az MDSZ sportáganként, vagy szakáganként bruttó 190 500 forintot kér az utánpótlás versenyeket megszervező, azokat agyonhirdető sportszövetségektől.  

De nemcsak ez van. Az egységes arculat jegyében az MDSZ-nél kell megrendelni a versenyeken átadott érmeket és okleveleket. Ebben is van változás, ugyanis minden szövetségnek kell fizetnie 84 ezer forint szerszámköltséget, az érmek árán túl. 

Így jött ki az, hogy míg például tavaly a fallabda szövetség 20 ezer forintot fizetett az érmekért az MDSZ-nek (névhasználati díj akkor még nem volt), most a bevezetett védjegydíj és az elismerések új árazása miatt már 358 500 forintot kellene fizetnie. 

Nem olyan nagy pénz, de mivel az idei költségvetésükben nem számoltak ezzel, nem fognak Diákolimpiát szervezni, más néven szerveznek majd utánpótlásversenyt. 

Nemcsak ők vannak így ezzel, több kisebb szövetség sem akar pluszpénzt fizetni az MDSZ-nek. Lehetne ugyan emelni a nevezési díjat, de az MDSZ szintén most maximalizálta a nevezési díjat. És megtiltotta azt is, hogy az iskolákat fenntartó Klik az utazási díjon felül bármivel (szállásköltséggel, nevezési díjjal) segítse a Diákolimpia résztvevőit.

Vagyis a céljai szerint a tanulók sportolását elősegítő és a Diákolimpiák megszervezésével megbízott MDSZ egy váratlanul húzással csökkentette az utánpótlásversenyek számát. 

A diákok számára viszont nem mindegy, hogy lesz-e Diákolimpia, vagy sem. Az ezeken a versenyeken dobogós diákok ugyanis a felsőoktatási felvételin plusz pontokat kapnak. 

Történik mindez úgy, hogy a Magyar Diáksport Szövetség 231 millió forint állami támogatást kap a Diákolimpiák finanszírozására. 

A dartsszövetség főtitkára, Vereczkey Lajos is tarthatatlannak nevezte a kialakult helyezet. Az utanpotlas.hu-nak azt mondta, hogy ők a gyerekeket nem szeretnék büntetni, ezért mindenképpen megrendeznék a diákolimpiát. Igaz, erre csak úgy lesz lehetőségük, ha a többletköltségeket a résztvevőkre terhelik.

„Nem értem a logikát a történetben. Az MDSZ nem éppen azért kapja a hatalmas állami támogatást, hogy fenntartsa a diákolimpiai mozgalmat? Mi eddig minden gyereknek ezer forint utazási támogatást biztosítottunk. Ezt vagy eltörüljük, vagy bevezetjük a nevezési díjat, ami korábban sosem létezett nálunk. Mindkét esetben fennáll a veszélye annak, hogy az eddigi nagyjából háromszáz fős nevezési szám, mondjuk, a hatodára csökken. Arra gondolni sem merek, hogy a kisebb sportágak diákolimpiai rendszerének kinyírása a cél.”

Szerinte az rendben van, hogy a Diákolimpiáknak legyen egységes arculata, de a díj mértékét egyszerűen abnormálisnak tartja. Pláne úgy, hogy saját maguk rendezik a versenyt. 

„Ha kifizetjük a pénzt, azzal az éves költségvetésünk nyolc százalékát költjük egyetlen rendezvényre. Korábban az MDSZ egy fillérrel sem támogatott minket. Most meg ki akar venni a szövetség kasszájából?”

Megkerestük a Magyar Diáksport Szövetséget. Tilinger Balázs osztályvezető megerősítette, hogy a Magyar Diáksport Szövetség 231 millió forint állami támogatást kap a Diákolimpia® finanszírozására. Ők 13 sportágban szerveznek Diákolimpiákat, ezekben 280 ezer gyerek versenyez. A többi sportágban a sportszövetségek maguk szerveznek, de fizetniük kell, ha az Diákolimpia. 

Tillinger szerint az elmúlt években olyan többletköltségeik keletkeztek, amire forrást kell találni. Az MDSZ korábban csak az országos versenyekért volt felelős, de miután a diáksport normatíva és a megyei sportigazgatóságok megszűntek, "az alsó szintű és területi versenyek megszervezésének és finanszírozásának felelőssége is MDSZ-hez került". 

Az írják, hogy "Az MDSZ a nagyságrendileg 120 milliós többletköltség finanszírozásának biztosításán évek óta dolgozik, a felelős költségvetési tervezés okán azonban idén már az általa rendezett versenyek számát is kénytelen volt csökkenteni."

Ezért kell fizetniük a védjegydíjért azoknak a szövetségeknek, akik maguk szervezik a Diákolimpiát®. Tilinger azt mondta: 

"számoltak azzal, hogy lesznek szövetségek, akik a többletköltségek miatt nem tudják megrendezni saját diákolimpiájukat, de reméli, hogy visszatérnek majd". 

A céljuk egyébként a diákolimpia versenyek egységes megjelenésének és színvonalának biztosítása, melynek részeként arculati elemeket biztosítanak a versenyeken, valamint valamennyi versenyen személyesen is részt kívánnak venni.

Tilinger szerint a Diákolimpia® azért is vonzó a résztvevők számára, mert a szövetség sikeresen működött közre abban, hogy a felsőoktatási felvételinél plusz pontot érjenek a dobogós helyezések. Közbevetésünkre, hogy ez nem új fejlemény, hanem már három éve így van, Tilinger azt mondta: valóban, de már ezt is a jelenlegi vezetés érte el, és ez is egy plusz érték, amivel a szövetségek vonzóbbá tudják tenni a rendezvényeiket a diákok számára.

Nemcsak a védjegydíj, hanem a kötelezően a MDSZ-nél vásárolt érmék új ára is kiverte a biztosítékot több szövetségénél. Az új árazásban ugyanis, az érmék számától függetlenül van egy 84 ezer forintos szerszámdíj, amire jön még az érmék ára. Tilinger szerint a tőlük rendelt érméknek és oklevelek is azt a célt szolgálják, hogy egységes legyen a Diákolimpia® arculata. 

Logót is terveztettek, arculati kézikönyvet is összeállítottak, hogy meg lehessen különböztetni a Diákolimpiát a többi utánpótlásversenytől. A több tízezer érem megrendelése garantálja, hogy jóval olcsóbb árakat kapjon a szövetség az érmekre, mintha valaki az utcáról sétálna be a boltba. A szerszámköltség azért került be az árba, mert minden sportág számára egyedi érmek készülnek. Azoknak a szövetségeknek kedvez ez az árképzés, ahol sok érmet osztanak ki (csapatsportok vagy sok súlycsoportos, több kategóriás sportágak), hiszen a szerszámköltség egyszeri tétel. 

Ahol kevés az érem, ott viszont akár 2000 forintra is kijöhet az érme darabára.

Az olimpiai bizottság elég szigorúan védi a saját védjegyeit. Kérdésünkre, hogy a Diákolimpia® kifejezésnél egyeztettek-e a nemzetközi szervezettel, Tilinger azt mondta: a Diákolimpia® szó és színes ábra lajstromozott védjegyük, de az ötkarikát ők sem használhatják.