Pénteken megvette az MNB a Budapesti Értéktőzsde 68 százalékát az osztrákoktól, 13,2 milliárd forintot fizetett, jelentette be az MNB. Ezzel már 75 százalékban az MNB tulajdonolja a pesti tőzsdét. December közepére zárulhat a tranzakció, ehhez a GVH hozzájárulása szükséges.

Ezt már lehet tudni néhány hete, de sokakat érdekel, hogy az MNB mégis mivel indokolja, hogy nem együttműködik a magángazdasági szereplővel, hanem az adófizetői pénzt költve megvásárolja a börzét.

Ok, de miért kellett megvenni?

A magyar tőkepiac sokat vesztett jelentőségéből, ezen változtatni szeretnénk – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke.

A tőzsde célja, hogy megtakarítási lehetőségeket biztosítson, és a vállalatok tőkebevonási lehetőségét javítsa. De az elmúlt években sokat vesztett ebben, állította meg a nyilvánvalót Nagy. Az MNB szeretné ezt megállítani és megfordítani.

Nagy a következő négy, jól ismert példát hozta fel:

• a tőkepiac kapitalizációja a GDP 18 százaléka, miközben Csehországban vagy Lengyelországban sokkal nagyobb, a magyar bankszektor pedig a GDP száz százaléka körül van.
  
• nagyon kevés az IPO (az új tőzsdei bevezetés), főleg ahhoz képest, hogy mennyi magyar középvállalat erősödik meg
  
• a tőzsdei forgalom 70 százalékkal csökkent az utóbbi években
  
• főleg külföldi intézmények vásárolnak csak a pesti tőzsdén, alig csatornázódnak be hazai befektetők
  

Az MNB, mint erős tulajdonos, egy új stratégiát fog kidolgozni, hogy a tőzsde visszaszerezze korábbi fényét, sőt, még erősebb legyen, mondta általánosságban Nagy.

Ennek a stratégiának hét eleme lesz. Ezek a következők: hatékony tulajdonosi struktúra; kormánnyal való együttműködés; brandépítés; ösztönzőrendszer; új szekciók létrehozása (külön kkv-szekció); globális kapcsolati háló.

Igaz, ezek mindegyike olyan cél, amit kívülről, a partnerekkel együttműködve is segíthetne az MNB – és főleg a kormány –, szóval továbbra is nyitott kérdés, hogy miért kellett a mi 13 milliárdunkból megvenni.

Ok, de miért kellett állami tulajdonba venni a tőzsdét?!

Én egy fejlesztendő és fejlődő dologként gondolok a tőzsdére – mondta Nagy. Szerinte most következhet az "érett" szakasz. Azt is elmondta, hogy a tőke- és hitelpiaci szempontok diverzifikálására fognak törekedni. Ezért a bankok, azaz a hitelpiac feljesztése mellett kap jelentőséget állami szempontból a tőkepiac fejlesztése is.

Gerhardt Ferenc, az MNB másik alelnöke rezsicsökkentésről beszélt: méghozzá a pénzügyi megtakarítások rezsijének csökkentéséről. Azt is elmondta, hogy a tőzsdei osztrák-magyar monarchia megbukott. Ezért olyan "nemzeti dimenziókat próbálunk megközelíteni, amelyek közép-európai együttműködéseket valósítanak meg", legalábbis a távoli jövőben. Azért a Xetra rendszert köszönjük az osztrákoknak, ez marad, mondta a Gerhardt.

A BÉT-é a KELER (a központi elszámolóház) 47 százaléka is, így most ezt is bekebelezte az MNB az eddigi tulajdonrésze mellé. Vannak, akik szerint ez lehet a valódi oka a felvásárlásnak, de a jegybanki vezetők ezt nem erősítették meg. Gerhardt elmondta, hogy az MNB szeretné a KELER-t is fejleszteni, de maga a cég továbbra is önállóan fog működni.

De még mindig nem tudjuk, hogy miért pont az állam birtokolja a tőzsdét. Miért?

Hát, erre van példa,

például a sanghaji tőzsdét is az állam birtokolja,

mondta Nagy. Ha már felépítette a tőzsdét az állam, akkor akár be is vezetheti a tőzsdét a tőzsdére, de ahhoz először fel kell építenie azt.

Lehetnek új állami cégek is a tőzsdén, de hogy mik, arról nem tudtunk meg többet. Azt sem, hogy az MNB-nek ehhez pontosan mi köze. Az MNB tulajdonában álló MKB-t például első körben nem a pesti tőzsdén vezetik be, hanem külföldi befektetőknek adják el, derült ki Nagy szavaiból. De olyan külföldi tulajdonost szeretnének, amely néhány éven belül tőzsdére vinné az MKB-t.

A további nagy állami, a tőzsei bevezetéssel kapcsolatban emlegetett cégek – Szerencsejáték, MVM, Budapest Bank – már nem az MNB tulajdonában állnak.

Az MNB-ben mindenesetre megvan a tudás és a szakértelem, hogy megvalósítsa a tőzsdével kapcsolatos céljait, hangsúlyozták az MNB alelnökei. Szóval magyarázat ugyan nincs, de megnyugodhatunk.