Az ügyészség vádat emelt az év legjobb beépülős riportja miatt

Elfogatta magát az ásotthalmi úton, kirgiz menekültnek mondta magát, aztán végigcsinálta a valódi migránsokkal azt az eljárást, ami Magyarország várt az illegális határátlépőkre augusztusban. Erről szólt az indexes Nyilas Gergely cikke. A klasszikus beépülős riport miatt azonban vádat emelt ellene az ügyészség, miután az Index egyik olvasója feljelentette őt és hivatalból is elkezdtek vizsgálódni. 

Georgij Kulakov, vagyis a társadalomra veszélyes Nyilas Gergely Fotó: index.hu

A menekülttáboroktól és az egész eljárástól a hatóságok távol tartották az újságírókat, ezért volt szükség Nyilas trükkjére. A riportjából nem az derült ki, hogy Guantanamóba érkeznek a menekültek, ahol válogatott kínzásokban vetik alá őket. Találkozott emberséges és a menekülteket szóban megalázó rendőrökkel is, és bejutott olyan helyekre, ahová újságírónak esélye sem volt. Az ügyészségnek mindenesetre nem tetszett, szerintük a cikk „sajátos, nem az objektív tájékoztatásra jellemző stílusú”.

Az ügyészség végül arra jutott, hogy az újságíró, amikor az idegenrendészeti eljárás során Georgij Kulakov néven jelentkezett be és írt alá egy papírt, megtévesztette a hatóságokat, továbbá közokirat-hamisítást követett el. A Győri Nyomozó Ügyészség a nyomozást megszüntette, és Nyilas Gergelyt megrovásban részesítette.

Csakhogy Nyilas szerint ő nem írt alá semmilyen közokiratot. Egy tolmáccsal beszélgetett, aki közben egy hivatalosnak nem nevezhető A4-es papírra írogatott, majd megkérte őt, hogy írja alá cirill betűkkel. Az idegenrendészet számítógépes rendszerébe erről a papírról másolták be a fiktív adatokat.

Ráadásul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény 8. § (1) szakasza éppen az ilyen esetekről szól, mint ez a riport is. .

"A médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor."

Vagyis a migránsok hatósági kezelése, az idegenrendészeti eljárás lefolytatásának módja, a táborokban uralkodó körülmények közérdekű információnak számítanak, és a válság csúcspontján nagyon is indokolt volt mindezt a nyilvánosságnak bemutatni. Pláne úgy, hogy a hatóságok erre nem adtak lehetőséget.

És azért is fellebezett, mert a megrovással azzal járhat, hogy egy következő hasonló esetben az már súlyosbító körülménynek számít.

Az ügyészség Nyilas panaszát elutasította. Egyebek között azért, mert szerintük a riport semmi olyan új, tényszerű közlést nem tartalmazott, ami ne lett volna más sajtóforrásokból megismerhető, Nyilas kolléga „szubjektív benyomásainak és véleményének” bemutatása pedig „nem látszik megfelelni a közérdekű információ fogalmának”, ezért nem áll meg, hogy mindenképp szükség volt a jogsértésre.

Az ügyészség szerint Nyilas Gergely cselekménye bizonyosan veszélyes volt a társadalomra.

Az ügy bíróságon folytatódik. 

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.