Brit tudósok megtalálták azt a két kőbányát dél-Walesben, ahonnan a híres stonehenge-i kövek egyik fele származik. Konkrétan akkora és olyan alakú lyukakat találtak, amelyenbe beleillenek a szikladarabok.
Az őskori bányászok munkáját jelentősen megkönnyítette a környék geológiai kialakulása, a megfelelő szikladarabok itt ugyanis oszlopszerűen, a talajból kiemelkedve sorakoztak egymás mellett. A rekonstrukció szerint az ősbányászoknak csak annyi dolguk volt, hogy a kövek közötti repedésekbe kivágott fákat dugjanak, majd megvárják, míg a megbízhatóan érkező walesi esők és a fa tágulása elvégzik a munkájukat.
A bányászok tűzhelyeiben talált fa és faszén vizsgálata alapján a két bányában időszámításunk előtt 3400-3200 évvel dolgoztak, míg Stonhenge legkorábban 2900 táján épült.
(via Discovery)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.