A magyar állam 50 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdaságban
2015 november 18., 16:13
Baráti pártot ennyire még sosem tolt meg a kormány
A szomszédos országokban zajló választások előtt a fideszes politikusok általában egészen nyíltan beállnak egyik vagy másik határon túli magyar párt mögé. Előfordult olyan is, mikor a magyar állam a kettős állampolgárságot intéző Demokrácia Központokat éppen Tőkés László szervezetének irodáiban működtette.
De eddig még egy pártot sem toltak meg úgy, mint amikor novemberben a kormány bejelentette, hogy a magyar állam 50 milliárd forintot biztosít a Vajdasági Magyar Szövetségnek a gazdasági programja megvalósítására.
A helyzetbe hozott határon túli szövetségesek pedig a magyarországi választások idején még jól tudnak jönni a Fidesznek. A 2014-es választásokon a határon túli választók 95,5 százaléka a Fideszre szavazott. A Vajdaságban pedig még bőven van hova fejlődni, mert bár 250 ezer magyar él ott, de tavaly tavasszal csak 17521-en mentek el szavazni.
Az 50 milliárdos összegről a VMSZ elnöke, Pásztor István is azt mondta, hogy jóval nagyobb az általuk elkészített pénzügyi keretnél. Ez a következő három évre biztosított keret akkora, mint az egész vajdasági költségvetés két és félszerese.
Amikor egy pártnak kellene pártatlannak lennie
Az év eleji tartományi választások előtt a VMSZ nem is álmodhatott volna nagyobb segítségről. Főleg úgy, hogy az utóbbi időszakban Pásztornak egyre több gondja volt a VMSZ egyben tartásával. December elején több tagot is kizártak a pártból, akik külön platformot alakítottak Pásztor vezetési stílusa miatt. A belső leszámolás miatt a párt frakciója a szabadkai önkormányzatban meg is feleződött.
Orbán Viktor ezekre a belső konfliktusokra gondolhatott, amikor december elején a Várkertbazárban, a Magyar Állandó Értekezleten arról beszélt, hogy „a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy az az magyar egység, ami a Délvidéken létrejött, bármilyen formában sérülést szenvedjen az előttünk álló időszakban. Ilyen törekvéseket nem támogatunk, az ilyen törekvéseket károsnak tekintjük, és ezért nem is remélhetnek tőlünk semmilyen érdemi pártfogást sem.”
Pásztorék hatalmának bebetonozására a következő pár évre biztos hátteret adhat az 50 milliárdos támogatás, aminek a felhasználásra a magyar kormány a lehető legnagyobb mozgásteret hagyta. Nemhogy változtatás nélkül elfogadták a párt gazdasági programját, de a pénzek felosztásáról szóló kormányhatározatban a VMSZ-t bízták meg pályázati rendszer felépítésével és paritásos alapon a támogatások felhasználásának ellenőrzésével is.
Ebben az sem bizonytalanította el a kormányt, hogy tavasszal előkerült egy lista, amin több VMSZ-es politikus vagy azok rokonainak cége szerepelt, akik már a tervezési időszakban bejelentkeztek a támogatásért.
A lista létezését áprilisban Pásztor István sem tagadta, a Vajdasági Rádió és Televíziónak csak annyit fűzött hozzá, hogy azon azok a lehetséges cégek szerepelnek, amelyek anyagi támogatásban részesülhetnek a program keretében. Hangsúlyozta, hogy ez a lista még nem végleges, arra akár mások is felkerülhetnek. Szerinte azért sem lehet VMSZ-es listáról beszélni, mert azon párton kívüli emberek cégei is ott voltak.
Mindezt figyelembe véve elég fura, a magyar kormány egy olyan pályázati rendszeren keresztül készül elkölteni 50 milliárd forintot, ahol nem látszik az, hogy a politikai párt, amelyiket megbíznak a megvalósítással, egyenlő hozzáférési lehetőséget biztosít majd mindenkinek, és nem klientúraépítésre fogja felhasználni a pénzt.
A VMSZ a gazdasági programjában a saját támogatási rendszer szükségességét azzal indokolja, hogy a „külső támogatások lehívásakor nem mindig érvényesül az átlátható döntéshozatal, a magyar érdekeltségű pályázatok mögött nem áll akkora lobbi, mint amekkorára szükség lenne”. Azt azonban nem látni, hogy Pásztorék rendszere mennyivel lenne átláthatóbb.
A tartományi és a köztársasági projekt alapú támogatásokból vagy hitelekből magyar vállalkozások is szoktak nyerni. Akik a helyi viszonyokat ismerik, azt mondják, hogy a szerbiai támogatási rendszer sem működik tisztábban, mint a magyarországi. Nem ritka, hogy egy-egy cég politikai alapon kapott támogatást, ha megvoltak hozzá a megfelelő kapcsolatai, de ennek a rendszernek úgyanúgy haszonélvezői voltak a VMSZ-hez köthető vállalkozások is.
Mindenhol ott lesznek
A következő három évben 20 millió forintot oszthatnak ki vissza nem térítendő támogatásként képzési programokra, élelmiszeripari és turisztikai kialakítására. A pénzek elosztására a párt létre fog hozni egy alapítványt, ami kiírja és minősíti majd a pályázatokat.
Ezen felül a programmal a vajdasági vállalkozások kamatmentes hitelért is pályázhatnak mezőgazdasági és turisztikai fejlesztésekre, aminek a kihelyezését a Külügyminisztérium ellenőrzése alá tartozó Eximbank fogja lebonyolítani. A 30 milliárdos hitelkeret biztosításához a kormány már novemberben megemelte a Eximbank tőkéjét. A programot bemutató turnéin Pásztor beszélt arról, hogy a hitelek kihelyezésre belgrádi székhellyel létre fognak hozni egy magyarországi bejegyzésű bankot.
A program lebonyolításához külön irodahálózatot is kapnak. A magyar kormány az intézményrendszer felhúzásához idén 80 millió, jövőre pedig 150 millió forintot biztosít a VMSZ-nek. 2017-től pedig évente 100 millióból működhet a rendszer. Ebből a pénzből a párt egész irodahálózatot építhet ki a vajdasági városokban. A program végrehajtását pedig egy központi irodából fogják koordinálni Szabadkáról.
A programhoz tartozó akcióterv szerint ezek az irodák „minden magyar érdekeltnek elérhetővé teszi mindazokat az információkat, amelyek segítik őtvállalkozásának, településének és családja életminőségénekaz előmozdításában”. Legalább olyan sűrűre akarjákszőni az irodák hálózatát, hogy legalább 20 kilométerenként mindenkinek kézre essen egy.
A VMSZ tervei szerint az intézményrendszernek és az irodahálózatnak január 31-ig össze kellene jönnie, hogy kiírhassák az pályázatokat, mert március végén már alá akarják írni az első támogatási szerződéseket, hogy megindulhassanak a kifizetések még a tavaszi választások előtt.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.