Várhatóan a Németországba érkező balkáni bevándorlók lesznek a szíriai menekültekkel szembeni német politika legnagyobb vesztesei. Ugyanis míg Merkelék a szörnyű, polgárháborús helyzet miatt igyekeznek mindenkit befogadni, aki Szíriából érkezik, a Koszovóból, Albániából vagy Macedóniából érkezőket várhatóan hazatoloncolják.

Németország biztonságos származási országnak nyilvánítja ezeket az államokat, azaz olyan helyekké, ahová nem tilos a hazatoloncolás. Németország úgy tudja ugyanis legjobb esélyekkel integrálni a szíriai menekülteket, ha közben a Balkánról, gazdasági megfontolások miatt érkezőket hazaküldi.

Ennek megfelelően a Financial Times cikke szerint meg is nőtt a hazatoloncolások száma 2015 végére. 2014 végén és 2015 elején rengeteg bevándorló érkezett Magyarországon keresztül Németországba, főleg Koszovóból és Albániából. Ők a reménytelenség, a korrupció és a pénztelenség elől menekültek. Sokuk korábban is volt már Németországban, jól beszélik a nyelvet is, és ha hazatoloncolják őket, várhatóan újra eljönnek majd.

Közülük egy a 32 éves koszovói Shaban Khema is, aki megszólal a Financial Times cikkében. Feleségével és lányával 10 hónapja érkezett Németországba, azt mondja, ott az egész jövője, és a hazatoloncolás számára a véget jelenti. Szerinte Koszovóban még orvosi kezelést sem kap az ember, ha nem fizet le valakit.

A koszovói családot nemrég a németországi Bamberg régi amerikai katonai barakkjaiba szállították, több társukkal itt várnak a hazatoloncolásra. Újabban a balkáni országokból érkezők is rögtön ide kerülnek, itt kel várniuk, amíg a német hatóságok eldöntik, maradhatnak-e az országban. A tábor lakóinak túlnyomó többségére a hazatoloncolás vár.

Ugyanakkor több lakó panaszkodik is a bambergi tábor körülményeire, azt mondják, rossz a kaja, és egy hónapra csak 200 eurót kapnak, amiből szerintük nehéz kijönni. Egy albán férfi azt mondta a Financial Timesnak, hogy sokat önszántukból elmennek, annyira rosszak a körülmények a táborban. Sokak szerint a német hatóságok azért tartják így a balkáni bevándorlókat, hogy Albániában és Koszovóban végre elterjedjen, hogy Németország nem az a Kánaán, aminek a Balkánon hiszik.

(A címlapi képen Pristina látható 1999-ben.)