A lengyel külügyminisztérium behívatja Németország varsói nagykövetét a német politikusok Lengyelországot bíráló kijelentései miatt – értesült vasárnap a lengyel közszolgálati televízió. Lengyelországban az Európai Parlament elnökének vasárnapi interjúja váltott ki heves reakciókat.

A lengyel külügyi szóvivő, Artur Dmochowski arról értesítette a sajtót: a Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter által kezdeményezett találkozónak  hétfőn lenne helye a német politikusok lengyelellenes kijelentései miatt. A szóvivő nem részletezte, mely politikusok nyilatkozatairól van szó.

Az Európai Unió német tisztségviselői az utóbbi időben többször fogalmaztak meg kritikus álláspontot a novemberben kormányra került Jog és Igazságosság (PiS)  lépéseit illetően. Utoljára Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilap honlapján vasárnap közzétett interjúban elmondta: „a lengyel kormány a választási győzelmét arra szóló felhatalmazásnak tekinti, hogy az állam érdekét a győztes párt akaratának rendeljék alá”.  Schulz a „Putyin-stílusú demokráciának”, az európai politika "veszélyes putyinizálásának" nevezte a PiS politikáját. Schulz legújabb nyilatkozatát több lengyel politikus botrányosnak minősítette.

A PiS nevében megszólaló Ryszard Czarnecki, az EP elnökhelyettese elmondta: "ha valaki Putyin-hasonlatokat akar használni, tudnia kell, hogy Európában a leginkább Putyin-párti ország - Görögország mellett - éppen Németország".  Azt az energiát, melyet Schulz Lengyelország megtámadásában kifejt, inkább a német nőknek a muzulmán bevándorlóktól való megvédésébe kellene fektetnie - tette hozzá Czarnecki. 

Marcin Kierwinski, aki az előző, a Polgári Platfom (PO) kabintejében a kormányfői hivatal államtitkára volt, a lengyel közszolgálati televíziónak elmondta: a lengyel  diplomáciának reagálnia kell a Schulz  kijelentéséhez hasonló bírálatokra. Ugyanakkor, vélte Kierwinski, a bírálatokból  a PiS politikusoknak is  tanulságot kell levonniuk saját intézkedéseiket illetően.

A PiS-kormány intézkedései, mindenekelőtt az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatása, valamint a kezdődő közmédiareform a hazai ellenzék és az egyes uniós tisztségviselők éles bírálatait váltották ki. Az Európai Bizottság a biztosok következő tanácskozásán, január 13-án tart vitát a jogállamiság általános lengyelországi helyzetéről. (MTI)