Kedd délután, maratoni tárgyalás után harmadfokon is ítéletet hirdettek a 2008-2009-es romagyilkosságok ügyében a Kúrián. A modernkori magyar kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata zárult így le. 

A másodfokú ítéletet helybenhagyva Kiss Árpád Sándor elsőrendű, Kiss István Zoltán másodrendű és Pető Zsolt István harmadrendű vádlott életfogytiglant kapott, és feltételesen sem bocsáthatók szabadlábra. Fellebezni az ítélet ellen nem lehet. 

A Kiss testvérek nem akarták meghallgatni az ítélet indoklását, ezért őket kivezették a teremből. 

Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben 9 helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen, a negyedik társuk, Csontos István pedig a két utolsó támadásban volt a sofőrjük. Összesen 6 ember, köztük egy gyerek meghalt, és öten súlyosan megsérültek.

Első- és másodfokon is tényleges életfogytiglani büntetésre ítélték őket, ők viszont eljárási hibák, illetve az első és másodfokú eljárásokban tapasztalt különbségek miatt az ítéletek hatályon kívül helyezését és új tárgyalást akartak. A három vádlott ügyében ezért harmadfokon a Kúrián folytatódott a büntetőper.

Fellebbezésre azért volt lehetőségük, mert a másodfokú ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla egy olyan bűncselekményben is kimondta a bűnösségüket, ami az elsőfokú ítéletben még nem szerepelt. E szerint ugyanis amikor a gyilkosok fegyvert raboltak Besenyőszögön a későbbi támadásokhoz, a kirabolt vadászt és családját megkötözték, ezzel pedig korlátozták a személyi szabadságukat. 

A keddi tárgyalási napon a másodrendű vádlott védője maratoni, két és fél órás beszédben próbálta meg összefoglalni, milyen eljárási hibák terhelték az első két fordulót, Kiss Árpád pedig utolsó szó jogán szintén jogorvoslati szempontok mentén tárgyalta saját ügyét, közel egy órán át sorolta fel, hol talált ellentmondást az első- és másodfokú tárgyalások iratainak szakértői leirataiban. 

A tanácselnök szerint azt kellett vizsgálniuk, hogy volt-e egyáltalán fellebbezési lehetőség a másodfok után, és hogy bővült-e a bűncselekmények köre a vadász és családjának lekötözésével. Végül arra jutottak, hogy jogos volt a fellebezés, emellett pedig arra, hogy valóban voltak eljárási szabálytalanságok első fokon, de ezek egy részét már akkor észlelték és kijavították, a többit pedig másodfokon feltárták. Ráadásul ezek a hibák nem voltak olyan súlyosak, hogy érdemben befolyásolják az ítéleteket. 

A negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében már tavaly jogerőre emelkedett a korábban első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés.

A gyilkosságsorozatról korábban hosszasan beszélgettünk az események utóéletét végigkövető fotóssal, Turay Balázzsal, a háttér megismeréséhez érdemes ezt is elolvasni.