A Saul fia történelmet írt a Golden Globe-győzelemmel, magyar film korábban még soha nem kapta meg a legjobb idegen nyelvű film díját ebben a versenyben. 

Persze, holokausztfilm, azzal lehet nyerni - mondják a huhogók. A Golden Globe-ot konferáló Ricky Gervais maga is elsütött még 2009-ben egy viccet, amikor A felolvasóért díjazott Kate Winsletnek jegyezte meg, hogy ő már korábban szólt, hogy vállaljon szerepet holokausztfilmben, és akkor jönnek a díjak. 

Az egy dolog, hogy A felolvasó nem az a klasszikus holokausztfilm, a háború utáni német bűntudatról szól.

Mostanra viszont a holokauszttéma sem akkor garancia a sikerre, hogy somolyogva lehet borítékolni a biztos győzelmet.

Ha csak a Golden Globe-ot és a közelgő Oscart nézzük, kifejezetten lágeres-gettós film utoljára 1993-ban kapta meg a legjobb filmnek járó Oscart, ez a Schindler listája volt (összesen hét díjat kapott Spielberg filmje), a Golden Globe-on is elvitte a legfontosabb kategóriákat. A Golden Globe-on a Belmondo-féle, a XX: századra adoptált Nyomorultak nyert, még 1995-ben, amiben egy zsidó családot menekít Belmondo.  

Inkább a Chicago vagy a Szerelmes Shakespeare

Az Oscaron a legjobb film kategóriájában 1998-ban a Szerelmes Shakespeare megelőzte Roberto Benigni Az élet szép című filmjét. (Az olasz film kapta ugyanakkor a legjobb külföldi film kategóriáját, Benigni lett a legjobb férfi szereplő és a film zenéjét is díjazták).  

2002-ben a Chicago lett a legjobb film, pedig a jelöltek között volt Roman Polanski Zongoristája. Polanski lett ugyanakkor a legjobb rendező, Adrien Brody a legjobb férfi főszereplő, és a legjobb adaptált forgatókönyv is a Zongoristáé lett.

Kifejezetten holokausztos film az elmúlt években nemhogy nem nyert, még csak a jelölésig sem jutott a legjobb film kategóriában. 2009-ből Tarantino zsidóbosszús Becstelen brigantikja nehezen sorolható ide, A felolvasó sem igazán az, egészen 2002-ig, A zongoristáig kell visszamenni egyáltalán a jelölésig.

Hollywood más témák felé fordult, ugyanakkor a külföldi filmeknél (ebben van nagy esélye eljutni a jelölésig a Saul fiának, csütörtökön jelentik be a listát) időnként még találni a zsidók második világháborús üldözéséről szóló filmeket. 

Éppen tavaly nyert

Nem feltétlenül segíti a Saul fia győzelmi esélyeit, hogy hosszú idő után éppen tavaly nyert egy, a holokauszttal foglalkozó lengyel film. 

Az Ida egy,a második világháború idején született, apácának készülő árva lányról szól, aki a fogadalomtétele előtt megtudja, hogy zsidó származású. Kiderül, hogy a szüleit nem a németek, hanem lengyelek ölték meg. A filmet nagyon sokan látták a lengyel mozikban, remek kritikákat kapott otthon is, bár egy nemzeti konzervatív alapítvány tiltakozott amiatt, mert túlságosan rossz színben tünteti fel Lengyelországot. És volt, aki az Idát antiszemita felhangúnak minősítette, mert a film másik főszereplője, a háborút túlélő nagynéni a kommunista diktatúra kiszolgálójaként bukkan fel. 

Az Ida az Oscart megnyerte tavaly, a Golden Globe-ot viszont nem, azt az orosz valóságot bemutató Leviatan kapta. 

Előtte a Pénzhamisítók című német film kapta meg az idegen nyelvű filmek Oscarját, még 2007-ben. A film a náciknak arról az akciójáról szól, amikor a nyugati szövetségések gazdaságát táborba zárt zsidó pénzhamisítók segítségével próbálták megroppantani. 

A téma annyira nem garancia már semmire, hogy 2012-ben a szerbek és a macedónok is holokausztfilmmel jelentkeztek be az Oscarra, de a jelölésig sem jutottak. A szerb szélsőjobb egyébként kritizálta a When Day Breaks című film kiválasztását, mert szerintük nem a zsidó, hanem a szerb áldozatokról kellene filmet készíteni. A macedónok The Third Halfja egy focicsapat történetén keresztül mutatja be a deportálásokat. A film miatt bolgár politikusok háborodták fel, mert szerintük rossz színben tünteti fel az országukat, mintha együttműködtek volna a németekkel a népirtásban. 

Oscar-jelölésig jutott 2011-ben A város alatt című lengyel film, amelynek főszereplője, a pitiáner lembergi csatornamunkás előbb pénzért segít a szennyvízhálózatba menekülő zsidókat, aztán hős lesz belőle. Viszont a díjat nem a lengyel, hanem egy iráni film, a Nader és Simin - Egy elválás története kapta. 

2006-ban jelölték Oscarra a Sophie Schollt is, de ez nem a zsidóüldözésről, hanem egy német diákok által szervezett és elbukott náciellenes kísérletről szól. És nem is nyert. 

2000-ben a csehek az Élet mindenáron című filmmel versenyeztek (a német megszállás alatt egy zsidó barátot bújtat egy cseh család), a jelölésig eljutott, de a Tigris és Sárkány nyert.

A csehek jutottak el legtöbbször az elmúlt jópár évben a régióból az Oscar-jelölésig, ehhez nem a holokauszt témája jelentette kizárólag a megoldást. A 2003-as Zelary a második világháborúban játszódik, de egy ellenállásban részt vevő fiatal orvos és egy parasztember kapcsolatáról szól. A Kolja pedig, amivel meg is nyerték az Oscart, egyáltalán nem értinti a második világháborút.

Ha összejön

Ha a Saul-fiának összejön az Oscar-jelölés, akkor 28 év után lesz versenyben magyar film. Eddig nyolc film jutott idáig, és csak Szabó István Mephistója kapta meg 1981-ben. Utoljára a jelölésig szintén Szabó filmje, a Hanussen jutott el, 1988-ban. Az Oscar-jelölés ugyanis sem Szabónak nem jött össze többet, például A napfény ízével, sem Koltai Lajosnak a Sorstalanság megfilmesítésért, ha már csak a zsidóüldözés témánál maradunk.

A Golden Globe-nál is csak Szabó jutott el eddig egyáltalán a jelölésig. Éppen az Oscar-nyertes Mephistóval nem, de a Redl ezredes és a Hanussen is ott volt a legjobb idegennyelvű filmeknél a listán, de nem nyertek. A napfény íze a Golden Globe-on eljutott a jelölésig 2000-ben, de a Gladiátor kapta a díjat. Pedig abban nincs holokauszt.