Jens Stoltenbert, a NATO főtitkára írt egy cikket arról, hogy szerinte hogyan áll a világ 2016 elején.

Sötét képpel kezdi írását. Szerinte a második világháború óta nem volt ennyi fenyegetettség a nyugati világban. Terrortámadások rengették meg Európát és Amerikát is 2015-ben, az oroszok területszerző háborút indítottak Ukrajnában, és a NATO ellenfele, Aszad elnök mellett szálltak be a szíriai háborúba.

Aztán figyelmeztet: nem fordulhat  a nyugati világ a muzulmánok ellen, hanem csak a szélsőségesek ellen kell felvenni a harcot. Emlékeztet, hogy az Iszlám Állam áldozatainak többsége muzulmán. 

Felidézi, hogy milyen volt volt norvég miniszterelnökként túllépni a Breivik-féle brutális merényleten: azt egy fehér keresztény követte el, mégsem a kereszténységet vagy általában a keresztényeket hibáztatták a 77 ember meggyilkolásáért. A terrorra demokráciával, még több nyitottsággal és emberséggel kell válaszolni, de naívak sem maradhatunk, vélekedik.

És hogy mit tesz a NATO?

• Növelte a katonái számát Kelet-Közép-Európában, összesen már 40 ezer fegyverese áll készenlétben errefelé.
  
• A NATO tavaly 300 hadgyakorlatot tartott, köztük a legnagyobbat az elmúlt 10 évben.
  
• Miközben a szervezet erőt mutat, továbbra is párbeszédet akar folytatni Oroszországgal.
  
• Afganisztánban kiképeztek már 35 ezer katonát, és továbbra is meg akarja akadályozni a szervezet, hogy az ország a terroristák menedéke legyen.
  
• Kiképzőközpontjaik vannak Irakban.
  
• Együttműköndek a tunéziai elhárítással.
  
• Készen állnak, hogy Líbiában beavatkoznak, ha a helyzet engedi.
  
• Segítik Grúzia, Moldávia és Ukrajna védelmi képességeinek erősítését.
  
• Támogatják az Iszlám Állam elleni harcot.
  
• Támogatják a török légvédelem erősítését.

Végül felhívja az európai polgárokat, hogy legyenek egységesek és ragaszkodjanak az értékeikhez minden nap, mert ez most a legfontosabb.