Minden 10 fősnél nagyobb munkahelyen népesedési megbízottat kellene alkalmazni egy KDNP-s munkaanyag szerint
2016 január 14., 12:02
Hogyan lett a családból vallás?
A 20-21. században szerelemből házasodunk, élünk együtt párunkkal. Sokan úgy tervezzük, sok gyerekünk lesz. Aztán nem annyi lesz.
Ezen a jelenségen aztán nem győz csodálkozni a demográfiai és egyéb szakértők és önjelölt szakértők tömege, ám szerintünk ebben nincs semmi meglepő.
A magyar különösen családcentrikus nép!!
Nem tudtad? Kutatásokban, felmérésekben büszkén állítjuk, a legfontosabb a család, és nincs nagyobb érték a gyereknél.
A nők boldogan vállalt életfeladata, hogy az életüket a családtagjaik testi-lelki jólétének szenteljék.
A gyereknél nem is lehet fontosabb semmi egy magyar nő számára. Ezt várja tőlük boldog-boldogtalan. Jóval előbb, mint hogy anyává válnának.
A gyerekszám egyszerre biztosít társadalmi státuszt azonban bizonyos gyerekszám felett és a munkaadónál leginkább nyűg, megkerülhetetlen azonosítóként része a nők életének.
Minek tartja magát elsősorban? Anyának.
De mi magunk is, sok tekintetben már akkor is a gyerekeink érdekét helyezzük a magunk elé, amikor még meg sem fogant: nem ülünk a hideg kőre, nem járunk olyannal, akiből nem lenne jó apa, nem is álmodunk olyan szakmáról, vagy karrierről, amivel nem lehetne összeegyeztetni az anyaságot.
Nőket kérdezni erről szinte felesleges.
A magyar nők tudják jól hol a helyük, mit várnak el tőlük, könnyen kiszámítható, mit válaszolnak majd:
- Mit tart a legfontosabbnak az életében? - A családtagjaim egészségét, mi mást?
- Mire a legbüszkébb, amit elért? - A gyerekeimre, természetesen.
- Mivel foglalkozik a szabadidejében? - Szabadidő??? Hááát a gyerekeimmel, még jó hogy. vagy főzök, és a házimunkát sem végzi el senki helyettem...
Hivatás, hobbi, saját magunkra szánt idő? Ugyan.
A JÓ anyaság életformává és öncéllá vált, ahol első a gyerek, aztán a párkapcsolat, sokkal lemaradva a szakmai célok következnek. Sport vagy hobbi csak a sokadik helyre szorulhat, a magunkra fordított idő a sor legvégén kullog, a saját igényeink pedig megszűnnek létezni.
Aztán meg látjuk, hogy a magyarok nem boldogok, kevés a házasság, sok a válás, és továbbra is nagyon kevés gyerek születik
Minden gyermek ajándék, de csak akkor, ha nem zavar másokat.
Bizony, a híresen gyerekbarát Magyarországon az anyaságot eszményítik, az anyákat pedig lenézik, és túlzás nélkül mindenki mindent jobban tud náluk.
Az anya ne bánja, ha szülés közben megalázzák, széttrancsírozzák, ha szétmegy a teste, mert "Érte megérte".
Fogadja csak el, hogy ő már csak „anyuka” néven fut majd: nevenincs, szavasincs valaki, aki a szeretteiért él, hogy másokat boldoggá tegyen, gyermekdalok és mondókák között, vígan virrasztva ha kell, hiszen csodás időszak ez, egész további életében visszasírja majd, de akkor már késő lesz.
A „rossz anya” (mindnyájan azok vagyunk valamiért) szempillantás alatt találhatja magát gyűlölködők kereszttüzében, ahol vadidegenek zárnák be a négy fal közé gyerekestül, vagy fenyegetik fizikai erőszakkal, esetleg gyámügynél való feljelentéssel.
A gyereket - pláne tudatosan - nem vállaló nő hányattatásait nem is merjük ragozni. Tudjátok: majd jól megbánja, önző, karrierista, nemzetvesztő stb.
Hogyan lett a gyermek szent, a legmagasztosabb életcél?
Volt egy érdekes cikk nemrég a Quartzban, melynek szerzője szerint
leginkább a vallásos meggyőződéshez hasonlít, ahogyan sokan a gyerekek, pontosabban a kisbabák és kisgyerekek kapcsán sokan reagálnak.
És ahol ő él, ott nincs KDNP, ez lehet hogy túlzásnak tűnik, de itthon cseppet sem az.
Magyarországon minden a családok érdekében történik
Ezért vannak zárva vasárnap az üzletek, ezért mehetnek, sőt menjenek korábban nyugdíjba a nők, így merülhet fel a népesedési népbiztosok megbízottak állításának ötlete is.
A család Magyarországon pszeudovallássá vált már a Kádár-korban, és azóta is remekül tartja magát.
Szociológusok szerint a közéleti tevékenységek és minden otthonon kívüli szórakozási lehetőség ellenőrzött és szűk keretek közé szorítása következtében vált a család és a gyerek az életünk középpontjává.
Legalábbis ha kérdeznek, akkor megtanultuk, erre kell hivatkozni, nem Istenre, nem hazára, nem a saját kis nevetséges terveinkre, igényeinkre, ambíciónkra, vagy érdekeinkre.
Hódolj a Gyermeknek!
A Quartz szerzője szerint a család vallásának páriái a gyermektelenek, az ő életük fabatkát sem ér, míg a középpontjában a tiszta és szent gyermek áll, amelynek kihordása, világra hozása, gondozása és felnevelése is egyaránt liturgikus, és szakrális cselekedet.
Ennek a vallásnak a papnői az esendő és mártír anyák, akik gyámolításra szorulnak, és arra, hogyha engednének a kísértésnek, visszatereljék őket a helyes útra. Pontosan tudjuk, hogy mit, mikor, milyen sorrendben meddig és hogyan kell csináljunk, hogy ne sértsük meg ezt a szentséget, amely a mi testünkből jött létre.
Ismerős? Nekünk nagyon.
Nincs nő ma Magyarországon, aki nyilvánosan ki merné mondani, hogy az anyaságánál fontosabbnak tartja a párkapcsolatát, vagy hogy a párjához szorosabb kötelék fűzi, mint a gyerekeihez, ez egyenesen eretnekség lenne.
De hol van ebben a vallásban a férfiak, az apák helye?
A hátsó sorokban. Legfeljebb valahol a külső körben. Onnan figyelhetik az anya-gyermek kapcsolat csodáját.
Az apákat is sújtja a szexizmus, és velük szemben nincsenek igazán komoly elvárások. Sőt, semmilyen nincs.
Ők akár le is léphetnek a család mellől, hát előfordul az ilyen, az is normális, hogy sokallják a gyerektartást, és az is, hogy a gyerekük születése után is a régi kerékvágásban haladjon az életük, ha úgy tartja kedvük.
Őket nem kötik az előírások, a dogmák rájuk nem vonatkoznak, és részesei sem lehetnek a mindenek felett álló anya-gyermek kapcsolatnak.
Mellékhatásként ez persze meglehetősen törékennyé teszi a párkapcsolatokat, házasságokat.
Aztán meg azt látjuk, hogy a magyarok nem boldogok, kevés a házasság, sok a válás, és továbbra is nagyon kevés gyerek születik...
Hát ki érti ezt?
<br>
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.