Milyen alapon akar engem megnevelni a BKK?

2016 január 20., szerda 17:07
368
Fotó: Imgur

Vasárnap megbüntetett az ellenőr. Más kabátban jöttem el otthonról, mint amit télen hordani szoktam, a bérlet pedig a lecserélt kabát zsebében maradt. Pechem volt, mert ez csak akkor tűnt fel, amikor már az ellenőr kérte a bérletem. Van ilyen, kitöltöttük a papírokat, aztán átolvastam, hogy mik a bérletbemutatás szabályai. Két dolog szúrt szemet azon túl, hogy kétezer forintot kell fizessek egy szolgáltatásért, amiért egyszer, a bérlet megvásárlásakor amúgy már fizettem:

  • az érvényes bérletem bemutatására két munkanapom van csak;
  • a bérlet bemutatásának lehetőségével naptári évenként legfeljebb két alkalommal élhetek.

Mindkét szabályt elég önkényesnek érzem. A két munkanap eléggé szűk határidő bármilyen ügyintézésre, azt meg végképp fel nem foghatom, hogy miért csak kétszer mutathatom be egy évben utólag a bérletem?

Nevelgetni akar engem a BKK? Vajon azt gondolják, hogy az emberek

visszaélésszerűen hagyják otthon érvényes bérletüket,

mert, mit tudom én, szeretnek még kétezer forintot fizetni valamiért, amiért egyszer már fizettek?

Megkérdeztem a BKK-t, és kiderült, hogy

igen.

A BKK, illetve a közlekedésszervezéssel a céget megbízó és a pótdíjazás feltételeit a feladatellátási szerződésbe foglaló Fővárosi Önkormányzat

nevelni akar.

Kérdésemre, hogy miért csak két napom van a bérlet bemutatására, azt felelték, hogy

"a pótdíjazás elsődleges célja nem az abból származó bevétel növelése, hanem az utasok jogkövető magatartásának betartatása",

amihez annyit tennék hozzá, hogy az, aki két napon belül be tudja mutatni az elkapásakor érvényes bérletét, az igyekezett jogkövető magatartást gyakorolni, hiszen megvásárolta a szolgáltatás igénybevételére jogosító bérletet.

És tényleg azt gondolják, hogy az emberek visszaélésszerűen hagyják otthon utazásra feljogosító bérletüket. Arra, hogy miért csak kétszer van lehetőség egy naptári évben a havi bérlet utólagos bemutatására, azt felelték, hogy a korlátozás célja

"a jogkövető magatartás ösztönzése, a visszaélések lehetőségének csökkentése volt".

Tekintettel arra, hogy az új bérletek bevezetése óta a bérletről pontosan meg lehet állapítani, hogy mikor és hol vásárolták, és az utazásra feljogosító igazolvány számának megadása nélkül nem is lehet bérletet vásárolni, visszaélésre nincs lehetőség. Hacsak nem feltételezi a BKK, hogy utasok százai próbálnak visszaélni azzal a lehetőséggel, hogy évente két alkalommal "eljárási díjat", a további alkalmakkal pedig pótdíjat fizessenek a már megvásárolt bérletük árán felül is az utazásért.

Almát a vadókával

A BKK pótdíjazási gyakorlata kísértetiesen hasonlít a fővárosi parkolás szabályozásához, ami szerint eredetileg azoknak, akiknek ugyan volt érvényes parkolójegyük, de valamiért mégis megbüntette őket a parkolóőr,

5 napjuk volt rá, hogy bemutassák, és havonta legfeljebb egyszer mutathatták be utólag érvényes parkolójegyüket.

Csakhogy ezt a rendelkezést a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.014/2015/4. számú határozatában

megsemmisítette.

A bíróság az 5 napos határidőt arra tekintettel semmisítette meg, hogy a parkolást közszolgáltatásnak minősítette, ez esetben pedig a határidőkre a közigazgatási eljárás szabályai érvényesek. Az érvényes parkolójegy havonként egyszeri bemutatási lehetőségét pedig azért, mert az megbontotta "a szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét", mert arra jogosította fel a parkolásüzemeltetőt és a mögötte a közszolgáltatás biztosítására kötelezett önkormányzatot, hogy "egyoldalúan érvényesítve gazdasági érdekeit kétszeresen is hozzájusson a várakozás díjához, illetve a jogosulatlan várakozás hiányában is pótdíjbevételhez".

Amihez csak annyit tennék hozzá, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a parkolással szemben a helyi közösségi közlekedés biztosítását konkrétan is a helyi önkormányzatok által ellátandó közfeladatként nevesíti, vagyis

a BKK közszolgáltatást végez.

A BKK szerint viszont 

"a közösségi közlekedést nem szabad a parkolással összehasonlítani, ahogyan más közszolgáltatással, például a víz- vagy áramszolgáltatással sem".

Való igaz: a tömegközlekedés nem csapvíz. Ez viszont nem befolyásolja azt, hogy az Alkotmánybíróság és a Kúria szerint közszolgáltatásoknál a közigazgatási gyakorlat szerint kell eljárni, vagyis az ügyintézés határideje a közigazgatásban megszokott 15 naptári nap. Ahogy azt sem befolyásolja, hogy a bemutatás lehetőségének korlátozása megbontja "a szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti arányosság szerződési viszonyokban szokásos rendjét". Mindezt csupán azért, mert a Fővárosi Önkormányzat nevelni akar, és azt feltételezi, hogy visszaélésszerűen hagyom otthon az utazásra feljogosító bérletemet. 

Mert ki ne szeretne ezreket, idővel tízezreket fizetni valamiért, amiért amúgy egyszer már fizetett?!?

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt