A New York Times oldalán jelent meg a videó, amiben a rendező az Oscar-díjra jelölt film első jelenete alatt elmeséli, miért választották ezt a különleges nézőpontot.

Az életlen első képekkel azt akarta elérni, hogy a nézőnek magának kelljen kezdeni valamit azzal, amit lát, aztán pillanatokon belül megjelenik a vásznon a főszereplő, Röhrig Géza arca, és onnantól az a helyzet, amit a 444 kritikája így fogalmazott meg:

"Kevés jelenet van, amiben nem az ő rejtélyes, a film vége felé fosszíliává száradó arca tölti ki a vászon nagy részét. Szerepe több, mint főszerep: ha az ő arca nem lenne rendben, a film menthetetlen lenne."

Direkt nem mondják ki pontosan, hogy hol vagyunk és pontosan mi történik, de a háttérben bőven elég látszik ahhoz, hogy világos legyen, ez egy haláltábor. Ennek bemutatásához viszont direkt nem a már rengetegszer látott náci esztétikát használták, más módszerekkel akarták érzékeltetni a haláltáborok valóságát. A főszereplőn pedig látszik, hogy szinte már olyan, mint egy robot, nincsenek érzései - mondja a rendező.