„- Közvetíti az ATV?

- Ötezer alatt nem.

- De hát tegnap volt DK-nagygyűlés, ott se voltak ötezren... Nagyon jó, hogy közvetítették, de ezt is kéne...

- :S”

Erről egy hatvanas éveiben járó úr és egy operatőr beszélgetetett néhány perccel azelőtt, hogy a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország (MoMa) demonstrációja elkezdődött volna a Kossuth téren vasárnap délután 3 órakor. A legújabb alkotmánymódosítás ellen tilakoztak.

A téren a szétaprózódott magyarországi baloldal hívei ácsorogtak. Érdekes ez a szétesett baloldal is egyébként: ugyanazok az arcok jönnek el az ilyen tüntikre, mint a szétesés előtt, csak most nem egy, hanem egy tucatnyi zászló alatt vonulnak fel. 

Sokan voltak kevesen

Ahhoz képest egyébként nem voltak kevesen, hogy az elmúlt időszakban összerántott ellenzéki hepajokon mennyien voltak. Egy-két ezer fő ácsorgott a színpad előtt, az átlagéletkor olyan 50 év lehetett.

Ahhoz képest viszont nagyon kevesen voltak, hogy mekkorát szólhat a kormány alkotmánymódosító tervezete a gyakorlatban: a Fidesz beiktatná az alkotmányba a terrorveszély-helyzet (tvh) intézményét, ami azt jelenti, hogy hatvan napra akár teljhatalmat is kaphatna Orbán Viktor és kormánya. 

Teljhatalom lenne ez a javából, hiszen annyi garancia volna csak a rendszerben, hogy a megtett intézkedésekről - amelyeknek tárháza a tömegkommunikációs rendszer teljes megbénításától kezdve a hadsereg tetszőleges bevetéséig terjed - csupán tájékoztatni kellene majd Áder Jánost és egy parlamenti bizottságot. Arról pedig, hogy mi számít terrorveszély-helyzetnek, még a kormánynak sincsenek pontos ismeretei.

A tervezetet csak a Fidesz-KDNP támogatja, még a Jobbik is túlzónak találja, hát még a baloldali ellenzéki pártok.

A MoMa mellett néhány másik párt is kijött molinóval, volt Együtt-es és MSZP-s felirat is, sőt, megjelent az Anonymous képviseletében féltucat maszkos fiatal is, akik egyébként a legnagyobb ifjabb csoportosulás voltak a téren.

A maszkos anonymousosok két molinót tartottak a kezükben:

„Állami terror a terrorizmus ellen???”

- szólt az egyik, a másikra pedig zárójelben ráírták: 

„(Nem értünk egyet Bokros piacpárti politikájával)” 

Nekik sem egyszerű, hiszen a terrorveszély-helyzet a kiberterrorizmusra is kiterjed. Simán lehet tehát, hogy egy jövőbeli tvh esetén a kijárási tilalmat azért vezetik be, mert DOS-támadás érte a Hülye Járások minisztériumát.

„Nem tudom, mit akarnak, de annak nincs semmi értelme”

- válaszolta Bokros Lajos, amikor arról kérdeztem, mit szól ahhoz, hogy még olyanok is eljöttek, akikkel nincs is egy platformon gazdaságpolitikaialag. Kicsit meghökkentem, amikor intett egy szervezőnek, hogy vetessék le a maszkot a szerinte gyáva fiatalokról. 

Szerencsére a maszkos fiatalok belátóak voltak, lekapták a maszkot, és hátrébb húzódtak a Bokros-kritikus molinóval együtt.

Olajjal kenték fel a placcot

A másik nagy felfedezésem - és még mindig nem kezdődött el az egyórás program -, hogy úgy csúszik a Kossuth téri kőburkolat, hogy ha valaki hátul eltaknyol, és meglöki az előtte állót, az egész bagázs szempillantás alatt becsúszna a Parlamentbe. És máris ott találnák magunkat egy terrorveszély-helyzet közepén.

Ment is a pusmogás, hogy Orbán direkt használt valami síkosítót, hogy ne lehessen megmozdulni, menetelni és felvonulni; én pedig kutatok az emlékeimben, nem lehet-e, hogy a Főkefe valami új, környezetbarát sómentes síkosságmentesítőt rendszeresített, ami nem sós, de legalább síkos.

De frankón, ha esett volna ónos eső, arra tippeltem volna, de nem esett:

Aztán kiderült, mi történt: az egész placc úszott az olajban, ami egy hóeltakarítő gépből szivárgott. Így miközben a gép letolta a havat, beterítette az egészet egy sokkal csúszosabb, finoman szétterülő olajréteggel.

Hall valaki?

Aztán kezdetét veszi a műsor, a politikailag Bokrossal nagyjából egyidős, MDF-et és MDNP-t is megjárt régiúj Pusztai Erzsébet nyit.

„Ez nem a bal- és nem a jobboldal ügye, ez mindannyiunké. Tegnap százan voltunk, ma ezren vagyunk, holnap százezren leszünk”

- mondja, végül a csúcsponton felkiált: „Nem leszünk szolgák!” Ám mivel semmi reakció nem érkezik a tömegből, hozzáteszi „Hall valaki?”

Hát igen, nem annyira paprikás a hangulat, de Pusztai nem adja fel, sőt a hangmérnök sem, aki simán bejátszik egy kis konzerv „Orbán-takarodj!”-skandálást valami előző tüntetésről, de ettől sem gerjed be túlzottan a tömeg.

Pusztai után az idősebb generáció ügyvédsztárja, Magyar György következett, aki már tüzesebb hangulatot teremtett, majd az „állampolgárok vagyunk, nem barmok!” felkiáltással zárta a beszédét nagy derültség közepette.

Közben többen arról beszélgettek, miért nem érdekli a közvéleményt túlzottan, hogy az Orbán-kormány történetének egyik legsúlyosabb jogkorlátozására készül. 

Glázer Attila fotóművész próbálta felkelteni az érdeklődést egy családi történelmi párhuzammal: a nagyapját munkaszolgálatosnak vitték el a nyilasok, apját pedig 56 után figyelték meg évekig a komcsik, és most úgy érzi, ő lesz soron, ha nem emeli fel a szavát. 

Utána egy fiatal lány beszélt, aki vékony hangján súlyos utópisztikus gondolatokat osztott meg a közelgő diktatúráról. Szerinte a jogaitól megfosztott állampolgár valójában visszamászik a fára, és majommá lesz. Ez csak a szórványfiatalságból váltott ki némi hangos reakciót.

Világ Litvinyenkói, egyesüljetek!

Aztán fellép a színpadra Bokros Lajos, szabadságszeretőként üdvözli a megjelenteket, élettel telik meg a tér.

„Amikor hétfőn azt nyilatkoztam az alkotmánymódosításról, hogy itt a szabadság eltiprása készül, akkor azt mondták: «Bokros vészmadárkodik»”

- kezdte, majd azzal folytatta, hogy amikor három nappal később kiszivárgott a tervezet, amiből kiderült, hogy Orbán Viktor valóban magához rendelne minden jogot, akkor rájött, hogy

„a hatalom fél”.

Bokros egész jó néptribün lett az elmúlt években, viccelődik, lendületes, nem akad el és fenn a féligazságain sem.

Orbán mintaállamaival, Azerbajdzsánnal és Oroszországgal szórakoztatta a közönséget, előbbiben „hanyatt esett a helyi valuta”, „börtönben vannak az újságírók”, utóbbi elnökéről, Putyinról pedig most derült ki, hogy személyesen ölette meg Litvinyenkót. 

A megmérgezett kémből pedig Bokros fél pillanat alatt szabadsághőst kreál:

„Veled vagyunk Litvinyenkó!”

- üvölti, a tömeg tapsol, Bokros pedig teljesen elengedi magát:

„Küzdeni fogunk a magyar nép szabadságáért, a kínai nép szabadságáért, az orosz nép szabadságáért!!!”

- üvölti. („És a Népszabadságért!” - röhög valaki melletem.) 

A volt pénzügyminiszter végül némi rendszerváltáskritikával is él. Szerinte azt a szabadságot, amit „1989-ben Gorbacsovtól kaptunk”, „nem becsültük sokra, ki is csúszott a kezünkből”. De itt és most a magyarok végre kivívhatják saját szabadságukat ahogy 1848-ban és 1956-ban tették, üvölti Bokros, majd egy Petőfi-parafrázissal él, miszerint „lemossuk a diktatúrát és a gyalázatot!"

Ez a népies Bokros nekem egészen új, ha nem tudnám róla, hogy piacpártinak tartja magát, nem gyanakodnék rá, hogy de. Azt pedig tényleg nem gondoltam volna, hogy 2006 után tíz évvel ugyanazt hallom majd tőle, mint amit a nemezkalaposoktól az őszödi beszéd utáni Kossuth téri tüntetéssorozat minden órájában lehetett hallani:

„Lesz alkotmányozó Nemzetgyűlés és új Parlament!”

No, már csak egy alkotmányozni hajlandó nemzet hiányzik ehhez.