Te hol bukod el az ingyen tízmilliókat?
2016 január 08., 11:23
Ingatlanspekulánsokat, építési vállalkozókat gazdagíthat a CSOK-program
A fél ország számolgatta-latolgatta az utóbbi hetekben, hogy hogyan férhetne hozzá ahhoz az ingyen tízmillió forinthoz és a támogatott hitel tízmillióhoz, amit a kormány a többi magyar adófizetőtől elvett pénzből adna át neki. Ez teljesen érthető, hiszen mindenki inkább inkább a saját zsebeivel foglalkozik, az ország állapotával csak másodsorban. Mégis érdemes az utóbbival is foglalkozni, a Költségvetési Felelősségi Intézet például egészen alapos tanulmánnyal jelentkezett a CSOK-program hatásairól.
Lakásárak, lakáspiac:
az elemzés szerint a program miatt néhány éven belül ingatlanpiaci lufi alakulhat ki, azaz mire felpörögne a lakásépítés, addigra lecsenghet a kereslet, így gyorsan vákuum alakulhat ki. Az építőiparnak szüksége lehet néhány évre, hogy a CSOK-rendelet feltételeinek megfelelő újingatlanokkal tömje tele a piacot. A KFIB szerint a szakemberhiány miatt csak évi 15-20 ezer új lakás épülhet, ez is csak néhány év múlva érkezik meg a piacra. A potenciálisan 50 ezer háromgyerekes, kétszobás ingatlanban lakó család, és melléjük társult a kiskapukat kihasználó rengeteg spekulatív befektető azonban elfogyhat addigra.
Ez veszélyes, hiszen az új lakások megépítéséig a program a hiány előidézésével mesterségesen felnyomja az árakat – ezt remekül kihasználhatják a korán befektetési céllal ingatlant vásárló spekulánsok. A felfutás után viszont, mire tényleg beindulna az építőipar, egészen hirtelen lehet a kereslet kiesése, és így az árak is bezuhanhatnak.
A KFIB elemzése szerint nyitott kérdés, hogy tíz-húsz millióval megtámogatott lakásvásárló, és a 22 százaléknyi áfát megspóroló építési vállalkozó hogyan osztoznak majd a nyereségen. Lehet, hogy egy 300 ezres négyzetméteráron a vevő és az építő egyaránt 87-87 ezret nyernek majd – de ha jobb az építési vállalkozó alkuereje, akkor sokkal nagyobb mértékben tud árat emelni, amivel az áfacsökkentést és a támogatást is benyelheti.
Munkaerőpiac:
80-85 ezer embert foglalkoztathatnak majd a felpörögő lakásépítésekben, de csak a 13-14 százalékuk lesz szakképzetlen – azaz a képesítés nélküli munkanélküliek és közmunkások száma csak tízezerrel csökkenhet. Viszont a piacon most elérhető 33 ezer szakmunkást jobb bérekkel tudja felszívni a munkaerőpiac.
Költségvetés:
idén 52, jövőre 67, utána 85, 2019-ben 104, 2020-ban pedig 113 milliárd forinttal romlik a költségvetés nettó egyenlege a program miatt. Tehát egy létrehozott munkahely évi 700 ezer forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek, de egyébként olyan szakmákban, ahol amúgy is nagy a kereslet. A hitelekre nyújtott kamattámogatás az évi 30 millárdot is elérheti néhány év múlva, várhatóan másfél évtizedes futamidővel, tehát ez jó sokáig terhelni fogja a költségvetést.
GDP:
egyszeri hatásként 0,7 százalékkal emelkedne a GDP – nagyjából 230-240 milliárd forinttal –, ha megépül évi 15 ezer új lakás. De a program kifutása után ebből is bázis lesz, azaz ugyanennyivel visszaeshet a GDP.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.