Meghaltak a dizájnerdrogozó kismamák gyerekei
2016 január 31., 20:39
Először azt hittem alszik, majd láttam, hogy mindene rázkódni kezd
„Melletem feküdt az ágyban, először azt hittem alszik, majd láttam, hogy mindene rázkódik, remegett, be volt feszülve a keze, görcsben volt. Nem tudtam felébreszteni, hiába próbáltam. Hívtuk a mentőket, de azóta sem tért még magához. Már vagy négy napja.”
Ezt mesélte nekünk a dizájnerdrogtól rosszul lett egyik törökszentmiklósi férfi felesége.
Törökszentmiklóson csütörtök éjjel hatan veszítették el az eszméletüket ismeretlen szerektől. Ketten közülük terhesek voltak. A két csecsemő a kórházban császármetszés után meghalt. (Cikkünk megjelenése után az MTI azt írta, hogy életben van a két újszülött.) Aki a szerből fogyasztott, az eddig nem tért magához.
Miklóson a Szivárvány és a Hold utca tulajdonképpen egy apró cigánytelep a város végében. Minket úgy igazítottak útba a Penny Marketnél, hogy az már a Fekete telep. A nyomor olyan szintű, mint valami polgárháború sújtotta afrikai országban. Egy szomáliai falu lehet ilyen. Az ide-oda dölöngélő vályogházak lyukai bádoggal és rongyokkal vannak betömködve, a kertben, udvaron halomra áll a szemét és az emberi, állati ürülék. Háztáji sehol, csak kerti budik szőnyeggel, farostlemezzel letakarva, körülöttük kóborkutyák lődörögnek. Az utcák végében a szántón idős emberek kaparják ki a földből a gyökereket tüzelőnek.
A telepet nem sokkolta az eset. Sokakkal, köztük több rokonnal beszélgettünk az utcán, az egyik drogozó kismama anyjával is, de senki nem tűnt meglepettnek. Akivel mi beszéltünk, az rezignáltan mesélte, hogy a dizájnerdrogok itt évek óta a hétköznapok legtermészetesebb részei. De nemcsak a telepen, hanem a környező településeken is ugyanez a helyzet.
Azt mondják, a két kis utcában sokan árulják a drogot, és szinte minden családban fogyasztják is. Főleg a fiatalok persze, már tíz éves kortól.
Csütörtök éjjel ugyan több házhoz kihívták a mentőket, de csak egy családot, a Fátyol-család tagjait érinti a mérgezés. Együtt fogyasztották a szereket az egyik áldozat anyjának Hold utcai házában. Valaki hazajutott, valaki már ott roszul lett. Az egyik kismama mielőtt elveszítette az eszméletét, kiment az udvarra és segítségért kiabált:
„Segítség, meghalok, meghalok.”
Fátyolékat annyira kiütötte a drog, hogy azóta sem tértek magukhoz. A két fiatal anyának (az egyik szomszéd állítása szerint 20 és 26 évesek) van már három illetve négy gyerekük.
Az világos, hogy a környéken a herbál és a kristály mindennapos dolog, de a terhes anyukáknál is? Kérdeztük a rokonoktól.
„Hát igen. Sajnos most így alakult. Nem annyira szoktak ilyeneket csinálni.”
Egyetlen szomszéd volt, akivel beszéltünk, és aki mélyen felháborodott a két terhes nő tettén.
„börtönbe kéne zárni az ilyeneket. Én adnék nekik vagy öt évet. Van, akinek nem lehet gyereke, nekem sem, mert nem ad a jóIsten, ezek meg megölik a saját gyereküket.”
Nem először jár itt a mentő rosszullét miatt. De eddig a fogyasztók egy kis infúzióval, pár nap kórházzal túlvészelték a drogozást. Hogy most mi történt? Mitől lettek rosszul, mi lehetett az a szer, amitől meghalt a két csecsemő, és amitől azóta sem térnek magukhoz a fogyasztók? Senki nem tudja, valami új dolgot próbálgattak, sőt többféle új drogot egymás után. Keverték a cuccokat. Tesztelgettek. Az orrukba szívták fel az ismeretlen anyagot.
Persze a dizájnerdrogokat igazán senki nem ismeri, sem aki fogyasztja, sem aki árulja, sem a hatóságok. A rendőrök általában kijönnek a telepre, ha balhé van a drog miatt. Sokan lesznek agresszívek a különböző drogoktól. Több házat darabokra vertek már a narkósok. A rendőrök ismerik, és hamar elfogják a dealereket, beviszik, aztán el is engedik őket.
Bezzeg a szabálytalan biciklizésért, meg csempészett cigarettáért szigorúan büntetnek, de a halálos droggal szemben évek óta tehetetlenek. Illetve nem is foglakoznak vele, panaszkodnak a helyiek.
És mit fog mondani a férjének, ha felébred, kérdeztük az egyik kórházban fekvő férfi feleségétől.
„ - Hát hogy szeretem, és ne hagyjon el soha.
- De hát a drogról?
- Ja, hát persze megszidom azért, csak ne hagyjon el soha.”