A szervezőket is meglepte, hányan mentek ki a budapesti pedagógustüntetésre

Ahhoz képest, hogy a szervezők a jövő heti, Kossuth téri tanártüntetést akarták beharangozni szerda délután, a szakadó eső ellenére  pár száz esernyővel álldogáló ember így is megtöltötte a Szabadság téren a megszállási emlékmű előtti részt. Ehhez a hangulathoz kellett az is, hogy országszerte tiltakozások induljanak a közoktatás eszetlen centralizációja ellen. 

A Szabadságszínpad nevű csoport már egy ideje tiltakozik itt a megszállási szobor ellen, de a miskolci Herman Ottó Gimnáziummal vállalt szolidaritásból ezen a napon ők is csatlakoztak az országos tanártüntetésekhez. 

Az első felszólaló egészen onnan indult, hogy tisztázza, ki is volt az a Klebelsberg Kuno, akiről az ésszerűtlen központosításért felelős intézményfenntartót, a KLIK-et elnevezték, és vajon mit akarhat a Horthy-kori politikussal üzenni Orbán Viktor. Szerencsére az utána következők már egészen konkrétan elmondták, hogy pontosan miért lett ennyire elegük a tanároknak az elmúlt hat évben hozott oktatási átalakításaival. 

Szüdi János oktatási szakértőnek főleg azzal volt baja, hogy a nagyon magas óraszámokkal egyszerre túlterhelik a diákokat és a tanárokat is. Szerinte ettől 

a diákoknak nincs gyerekkoruk, mire teljesen kifáradva hazaérnek, már képtelenek felkészülni a következő napra. 

De nagyjából ugyanez igaz a tanárokra is. 

A túl magas óraszámok mellett még a KLIK emlegetésével sikerült komolyabb ordibálást kiváltania a közönségből. Erről elmondta, hogy az elmúlt években államosították az oktatást, és létrejött egy olyan rendszer, ahol mindenki a hatalomtól függ. Közben pedig olyan gyorsan változtatják a szabályokat, hogy azokat az oktatásban dolgozók képtelenek követni. A tanárok követelései közül kiemelte, hogy a tankötelezettséget újra vissza kell állítani 18 évre. 

Majd felolvasták a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány igazgatójának, L. Ritók Nórának levelét, amiben arról írt, hogy az elmúlt hat évben kiépített oktatási rendszer a szegregációt dicsőíti, pedig szerinte nincs olyan, hogy szeretetteljes szegregáció (Erről korábban Balog Zoltán miniszter beszélt). 

L. Ritók serint a kormánynak most fontosabb az egyházi iskolák helyzetbe hozása, mint a leszakadók integrálása. 

Hozzátette, hogy ezért ma gyerekek ezrei járnak szegregált iskolákba. Megemlítette azt is, hogy a mostani rendszer bizalmatlanságot és bizonytalanságot hozott az iskolákba, ami megöli a kreativitást. 

A megjelent tömeg méretén a szervezők is meglepődtek. Ez meglátszott azon is, hogy csak olyan hangosítást tudtak biztosítani, ami miatt a tér másik végén már csak alig lehetett hallani a beszédeket. Végül megkértek mindenkit, hogy február 13-án ugyanígy jelenjenek meg a Kossuth téren, a pedagógusok országos tüntetésén.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.