Orbán azt mondta, tudunk arról, hogy valakik terrorcselekményeket terveznek magyar emberek ellen

Péntek reggel az oktatásról, Indonéziáról, a terrorveszélyről és a brit EU-tárgyalásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban, de az indonéziás és az EU-s részben nem említett semmi érdekeset.

Az oktatásról azt mondta, hogy amikor kormánya 2010-ben hatalomra került, két ténnyel kellett szembenézniük az oktatásban. Az egyik az, hogy a magyar oktatási rendszer csődbe ment, hatalmas adósságot halmozott fel, és 2010-re bukott rendszer volt, amit újra kellett szervezni.

A második tény, amiből ki kellett indulni, hogy a magyar gyerekek egyre kevésbé álltak helyt a nemzetközi versenyben.

„Nem porcióznám a felelősséget”

- mondta a miniszterelnök, aki szerint nem lehet kijelenteni, hogy ez a pedagógusok hibája, de azt sem, hogy a gyerekeké vagy a szülőké.

A kormányfő szerint ehhez, a 2010 előtti rendszerhez nem szabad visszatérni semmiképp.

De mindent egybevetve:

„Szerintem jó irányba indultunk el.”

Orbán azt mondta, ő érti a pedagógusok gondjait, de nem őket, hanem a gyerekeinket kell az oktatásról szóló vita középpontjába helyezni, és inkább azt kell nézni, hogy a gyerekekből egészséges emberek lesznek-e, helytállnak-e majd a munkaerőpiacon és boldog-e a gyerekkoruk.

A miniszterelnök nagy reményeket fűz a Nemzeti Pedagógus Karhoz, ami azért van, hogy ott politikától mentesen meg lehessen vitatni az oktatási kérdéseket.

Orbán elmondta azt is, hogy az utóbbi években az állam 450 milliárdot fordított oktatásfejlesztésre, és még több száz milliárdot költött a pedagógusok béremelésére. A miniszterelnök szerint nincs más ágazat Magyarországon, amibe ennyi állami pénz ment volna.

Orbán megköszönte azt is, hogy a magyar társadalom türelmes a pedagógusokkal szemben, és „előre engedte” őket a béremelésekben.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az terrorveszéllyel kapcsolatos alkotmánymódosításról a miniszterelnök azt mondta, hogy

„Elegendő információ áll rendelkezésre arról, hogy növekedett a terrorveszély, és hiteles információink vannak arról, hogy terrorcselekményeket terveznek a magyar emberek ellen.”

Percekkel később, a riporter kérdésére ezt pontosította azzal, hogy Magyarország nem tartozik a terrorfenyegetett országok közé, és bár az ország ügyesen védte meg magát, ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lehetne itthon terrorcselekmény.

Orbán szerint ezeket a terrorcselekményeket kell majd megakadályozni, és azt, hogy a veszélyből terrorcselekmény legyen. Ehhez kell elegendő eszközt és mozgásteret kell adni a kormánynak. A miniszterelnök szerint egész Európában ez van, mindenhol kérik a kormányok ezokat az eszközöket. Arról nem beszélt, hogy Európában máshol is bemondásra hirdetnének-e terrorveszély-helyzetet a kormányok, hogy aztán áttérhessenek a rendeleti kormányzásra.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy a terrorveszély-helyzetben óvatosan kell eljárni, mert a szabadságjogok fontosak, és azokat az indokoltnál jobban nem szabad korlátozni, de „első helyre az emberek biztonságát kell tenni”.

UPDATE 13.05

A teljes magyar médiával együtt mi sem értettük teljesen jól Orbán szavait a terrorveszélyről, Plankó Gergő ebben a posztban megmagyarázta, hogy pontosan mire gondolhatott a miniszterelnök, és miért fogalmazott úgy, ahogy.