Vak bírók, óriási feltámadásról lemaradó liverpooli drukkerek, és öt fával megúszó éllovas - ezek jutnak elsőként eszünkbe a Premier League 25. fordulójáról. Meg persze egy bűngyenge nosztaligarangadó (kösz a kifejezést, digisek), ahol össze-vissza szaladgáló játékosok, és határtalanul naiv edzők jelezték az angol bajnokság korhadó fájának várható dőlési szögét. Hajtás után erről és minden másról, a szokott, de a korábbiaknál ezúttal velősebb formában.

Manchester City - Leicester City 1-3

Ha valaki azt mondja nekem novemberben, hogy február elején még mindig a Leicester hátát nézi majd a komplett PL-mezőny, nem csak szimplán arcon röhögöm, de bohócsipkát is húzok a fejére, hadd lássa mindenki, mekkora címeres ökörrel van dolgunk a személyében. Ehhez képest Ranieriék nem csak egyre kisebb ponttá kezdenek zsugorodni az üldözők szemében - öt teljes ponttal vezetnek a Spurs előtt -, de simán rájuk lehet sütni a PL legjobb csapata címkét is. Innen nézve nem nagy meglepetés, hogy úgy elverték a City-t az Etihadban, mint szódás a lovát, minden máshonnan viszont igenis az, mégpedig nem kicsi.

A tündérmese érthetetlenségére jellemző, hogy az angol szakértők is csak pislognak: ötletük sincs róla, mitől annyira faszák a Rókák, amennyire, a szombati győzelem után is csak azt voltak képesek hajtogatni a stúdióban, hogy micsoda great character, confidence, meg attitude. Ja, persze, ezek mind megvannak, de nehogy kitaláljuk már, hogy ennyi a különbség egy csontutolsó és egy listavezető között, mert tényleg nekiállok lekaparni a meszet a falról. By the way, igen, csutkaszar volt a City, de ezt a meccset - a minimális bírói hátszéllel együtt is - a Leicester nyerte meg, nem Pellegriniék veszítették el.

Ez utóbbi már csak azért sem mindegy, mert aki beveszi a City of Manchestert, annak nincs lehetetlen feladat ebben a szezonban. Ráadásul az ötfás előny nem kicsi, a rangadókat például simán le lehet vele mendzselni úgy, hogy döntetlenre próbál játszani a csapat, ami amúgy is kifejezetten kedvez a kontrajátékhoz tökéletesen kialakított keret erősségeinek. Lefordítva: a Leicesternek innentől kezdve a rangadókon nem kell mást tennie csak beparkolnia a buszt a kapu elé, és várni, hogy ugyanúgy alájuk feküdjön mindenki, ahogy az eddig történt a szezonban. Még tovább csavarva, hiába hajtogatja most az összes szakértő, hogy a Leicester sorsa a rangadókon - például a következő kanyarban az Arsenal ellen - dől el, ez távolról sem igaz. Ha Ranieri be akarja húzni a bajnokságot, akkor a most már kötelezővé váló meccseket kell behúznia - és ez lesz a nehezebb feladat. (mc_deere)

Chelsea - Manchester United 1-1

A szokásos presztízs csata ismételten összejött a felek között. A Manchester United számára nagyon fontos lett volna a három pont begyűjtése, amihez a Vörös Ördögök egészen a mérkőzés végéig közel álltak. A döntetlen volt azonban a reális eredmény, ami viszont így egyik csapatnak sem kedvez igazán. A United kapaszkodik a BL pozíciókért, míg a Chelsea tovább dédelgeti álmait azzal kapcsolatosan, hogy beférjen a 8.-10. hely környékére.

A találkozón alapvetően a második félidő hozott nagyobb iramot, az első játékrészben a United kezdeményezett, de nem járt sikerrel, míg a 61. perces Lingard gólját követően feltámadtak a londoniak és egy helyezkedési hibából végül begyötörték az egyenlítő gólt és kis híján még a győztes találatot is megszerezték. (stanleykubrick)

Liverpool - Sunderland 2-2

Több szempontból is érdekes találkozó volt. A Liverpool egészen a 77. percig lényegében uralta a mérkőzést. Pontatlanul, türelmetlenül játszott, viszont Big Sam és macskái semmilyen komolyabb ellenállást nem tudtak/akartak tanúsítani. A Pool ellenfele lényegében önmaga volt, hogy képes-e egy felállt védelmet feltörni, a Sunderland ehhez pedig remek gyakorló partner volt. Közhely, de az első gól megszerzése volt a legnehezebb, utána szinte gyorsan jött a második, egy már jóval nyíltabb játékot játszó csapat ellen. Persze a sérülések most sem kerülték el a csapatot, Lovren és Allen is idő előtt volt kénytelen elhagyni a pályát.
A szurkolói tiltakozás végül fordulópontja lett a mérkőzésnek. Mint ismert, a 77. percben a liverpooli szurkolók egy része a magas jegy árak ellen tiltakozásképpen elhagyták a stadiont. Ami szomorú, hogy velük együtt ment a csapat védelme is. Tömören, innentől kezdve csőstől jött a baj, a Sunderland pedig remekül használta ki a Liverpool gyengeségeit. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy igenis van kapus kérdés!

Mondani sem kell, hogy az eredmény egyik csapatnak sem jó… (Costigan)

------

A sors iróniája, hogy a Liverpool-Sunderland ütközet felszopásaként a forduló rangadóját (nem a nosztalgiásat, hanem azt, amelyiken biztos a City nyer) izgulhattuk végig a DigiSport képernyője előtt. Az előzenekarok rendesen hangulatba hozták a közönséget, olyan magasra téve a lécet, hogy (!SPOILER!) főhőseink végül nem is tudták megugrani azt. Pedig Liverpoolban nem csak Jürgen Klopp szombat délutánra perforálódó vakbele került ki a helyéről, hanem Lucas Leiva is, Allen kezdőbe állítása pedig adott némi reményt, végre egy kicsit támadóbb szellemű csapat lép majd pályára. Elvégre az utolsó előtti látogat az Anfieldre..

Bizakodásunk újfent alaptalannak bizonyult, hiszen a kombinatív csapatjáték iskolájának első leckéjét sem sikerült gond nélkül teljesíteni, elvétve jött össze, hogy egymás után legalább négyszer saját csapattárshoz kerüljön a pettyes. Az első félidőben Lovren és Watmore sérülésén kívül mást nem is igen jegyezhettünk fel, persze azon túl, hogy újra megállapítottuk, Morenóba annyi ész szorult, mint egy molylepkébe. A fordulás utáni játék is arra hajazott, amit már hetek óta látunk, maradjunk annyiban, a Liverpool nem ezzel fog új szurkolókat lasszózni magának a focival mostanság ismerkedő generációból.

Még szerencse, hogy Firmino megrázta magát, bő 10 perc alatt prezentált gól-gólpassz kombójával eldöntöttnek tituláltuk a meccset, a szurkolók pedig a kétgólos előny tudatában nyugodt szívvel vihették végig a növekvő jegyárak miatt szervezett demonstrációjukat a 77. percben. Pech, hogy a „You greedy bastards, enough is enough” rigmust kántáló KOP-pal együtt Mignolet is fogta a sátorfáját, a hajrában előbb egy védhető(nek tűnő) szabadrúgásgólt kapott, majd Sakho megye 3-as szintű védekezése után még egyet beszedett (az utolsó 19 lövésből 12-t benyelt, khm), így nem maradt más, mint az elhullajtott két pont, egy nevetséges végjáték után. A butaság csimborasszója az egész 90 perc, az egyetlen pozitívum, hogy egy meccsel kevesebb van a végéig… (newsee)

Tottenham - Watford 1-0

Pochettino folytatta szokványosnak aligha nevezhető módszerét és a védelem két szélét ismét bevette a rotálásba. A két csapat előző meccsén a Rose-Trippier páros középpályára tolásával igyekezett kiszedni a Watford szélsőit, ezáltal minimalizálva az Ighalo-Deeney páros felé érkező labdákat.

A hétvégi találkozón viszont visszaállt a jól bevált négyvédős rendszerhez: a sérült Vertonghen helyére az eddig megnyugtató megoldásnak tűnő Wimmert rakta, a védelem két szélén pedig a már említett Trippier, és a Leicester elleni hazai vereség óta bajnokin nem szereplő Davis került. A két fullback egész meccsen konstans veszélyt jelentett a Watford térfelén, folyamatosan érkeztek tőlük a beadások.

Pochettino bevállalta azt is, hogy az ihletett formában játszó Allit csak 1 óra elteltével dobja be. A húzás bejött, pár perccel pályára lépése után hibátlan labdát adott középre, amire a hosszún teljesen üresen érkező Trippier érkezett és meglőtte londoni karrierjének első gólját. A Watford egész meccsen tisztességgel küzdött, de veszélyes helyzetet nehezen tudnék tőlük felidézni, a Spurs hatalmas fölényben volt minden tekintetben.

A komolyan vehető csapatok általában behúzzák az ehhez hasonló meccseket és azt kell mondanunk, a Spurst már nem lehet nem komolyan venni. Jövő héten kulcsfontosságú forduló jön, az első négy egymással játszik és látva a City formáját, könnyen lehet, hogy a forduló után Pochettinoék 3 ponttal közelebb lesznek az Emirates-be látogató Leicesterhez. (psychocska)

Newcastle - West Brom 1-0

A tavasz az ilyen utolsó szalma szálakból fog állni a Newcastlenek, és csak az a kérdés, hogy eleget meg tudnak-e ragadni a bennmaradáshoz. Most minden összejött. Az első félidőben egy (tétlen)les miatt érvénytelenített Tioté bomba, és egy Shelvey assziszt utáni Mitrovic gól volt a fő attrakció, na meg a 78-22-es labdabirtoklási arány. A Pulis Magic a második félidőben is elmaradt, a WBA kaput eltaláló lövés nélkül hozta le a találkozót. A mérkőzés embere az a Cheick Tioté lett, aki február 28-ig még simán eligazolhat Kínába, annak ellenére, hogy Steve McClaren számítana rá tavasszal. (Mark29)

Bournemouth - Arsenal 0-2

A három góltalan bajnoki után csak annyi változott, hogy ezúttal sikerült a vendégeknek két perc alatt két helyzetből két gólt is szerezni. Igaz, mindkét találat egy szép akció után született, de nagy szerencse kellett hozzá hogy az elmúlt meccseken mutatott helyzetkihasználás után értékesíteni tudják ezeket a játékosok és ne kelljen az eredmény után futni idegenben egy kellemetlen kiscsapat ellen.

Ezt az egészet természetesen meghiúsíthatta volna Flamini rögtön a 8. percben, amikor is páros lábas becsúszását Friend csak egy sárga lappal jutalmazta, a franciát viszont végig a pályán hagyta Wenger annak ellenére, hogy már az első félidőben is nagyon lógott a levegőben a kiállítás. Chamberlain betalált (!), méghozzá nem is egy ajtó-ablak helyzetből (abban az esetben valószínűleg kihagyta volna) – ez az egyetlen pozitív dolog, amit a vasárnapi meccsen láthattunk. Na és persze a hibátlan Petr Cech, de ez már szinte természetes. (rocknrolla)

Rest of the league

A forduló többi meccsén is születtek érdekes eredmények, a kiesés elől menekülő Villa például Ayew nélkül is simán lepofozta az egyre mélyebb válságba sodródó, vereségével a vonal alá süllyedő Norwichot (2-0), de valószínűleg arra is kevesen fogadtak, hogy a Stoke zsinórban harmadszor is beleszalad egy otromba hármasba, ezúttal az Everton ellen (3-0). Szintén kisebb meglepetés volt, hogy a 2016-ban eddig csak a pofonokat nyelő Palace jó volt egy pontra a Swansea otthonában (1-1), és a Southampton-West Ham meccsben is inkább benne volt az iksz, mintsem a Wanyama kiállítása miatt a meccset emberhátrányban befejező hazaiak győzelme (1-0).