A tervek szerint november végén vagy december elején ismét víz-világtalálkozót rendeznek Budapesten – jelentette be az államfő az M1-en azzal összefüggésben, hogy

meghívást kapott az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületébe.

Az elnök felidézte, hogy a tavaly szeptemberben New Yorkban elfogadott ún. fenntartható fejlődési célok között 2030-ig jelölték ki azokat a feladatokat, amiket a nemzetközi közösség szeretne megvalósítani.

Fő a víz

Ezek között fontos fejezet a víz, és a többi pont is (a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az iparfejlesztés, az urbanizáció és az egészségügy) is összefügg a vízgazdálkodással – mondta.

„A probléma világos és egyértelmű”, a Földön rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 3 százaléka édesvíz, és annak is csak egyharmadához lehet hozzáférni – mondta Áder.

Egyre nehezebben hozzáférhető az édesvízkészlet, egyre több a szennyezés, így egyre nehezebb feladat, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel lássák el az embereket, és az elsivatagosodás miatt az is egyre komolyabb problémát jelent, hogy elég víz legyen a mezőgazdasági műveléshez – mondta.

Áder János közölte: az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete nem operatív, hanem tanácsadó testület lesz.

A vízről

A felkérő intézmények között nemcsak az ENSZ szerepel, hanem a Világbank is. Ez egyúttal a jövőbeli munkát is meghatározza. Az ENSZ keretei között ugyanis politikai kérdésekről lehet beszélni, politikai szándékokat lehet megfogalmazni, a Világbank viszont a szükséges forrást is biztosítani tudja hitellel. Emellett anyagi támogatással generálhat olyan programokat is, amik a vízzel összefüggő problémák megoldását segítik – mondta a köztársasági elnök.

A mezőgazdaságban például ki lehetne találni olyan vízgazdálkodási technológiákat, amik kevesebb vízzel, de hatékonyabban működnek. Erre példaként említette, hogy vannak olyan nagyvárosok, amik a terjeszkedésükkel gyorsabban művelik le a vízbázisokat, minthogy azok meg tudnának újulni.

Így bekövetkezhet, hogy a városnak nem lesz elegendő vize, akár több 100 kilométerről kell majd szállíttatnia, vagy akár egy másik országtól kell vennie azt – mondta Áder János.

Mi a helyzet a vízzel?

Áder szerint az egyik legsúlyosabb gond a szennyvíztisztítás: a legfrissebb adatok szerint a világ kórházi ágyainak felén ma olyan betegeket gyógyítanak, akik a szennyezett víz által terjesztett betegségek miatt szorulnak kezelésre.

Az államfő szerint a népességnövekedés miatt a közös vízhasználat egyre súlyosabb kihívást jelent az energiatermelés, a vízellátás, az élelmiszer-termelés, a víztisztaság és -biztonság szempontjából.

Áder János szerint fontos, hogy a vízügyi testület olyan egyeztető fórumot alakítson ki, ami segít elkerülni az ezekből adódó konfliktusokat. Ehhez viszont még komolyabb tőkebefektetés és globális megoldás kell. Ezért van szükség a Világbankra, az ENSZ-re és a regionális egyeztető fórumokra – mondta.

Magyar víz

Áder János azt mondta: ahogy eddig, a jövőben is képviselni akarja a magyar érdekeket is. Többek között fel akarja hívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon komoly műszaki szakemberképzés folyik, és a külföldi diákoknak is versenyképes, exportképes tudást kínálnak a felsőoktatási intézmények.

Az államfő elmondta, hogy az ENSZ Vízügyi Elnökségi testületi tagságát szeretné arra is felhasználni, hogy a magyar szakemberek és vállalkozások minél inkább helyzetbe kerüljenek.

Többek között ezért is szervezték még három évvel ezelőtt az első budapesti víz-világtalálkozót, ami lehetőséget biztosított a magyar vállalkozásoknak a bemutatkozásra és nagy értékű üzletek megkötésére – mondta Áder János. (MTI)