A helyzet elég súlyos. Az elején még úgy tűnt, hogy a tudás egy egészen új dimenzióját fogja megnyitni előttünk, de ahogy közel kerültünk ahhoz, hogy minden elképzelhető és elképzelhetetlen felkerüljön rá, az internet úgy változott át egy gonosz, kezelhetetlen, agyzabáló szörnyeteggé. Sokszor épp az elérhető információ mennyisége az, ami lehetetlenné teszi azt, hogy bármit megtudjunk.

Itt van például az Economist múltkori vezércikke, ahol 14 bekezdésben érthetően összeszedik, milyen megoldások jöhetnének szóba a menekültválság kezelésére, hogyan lehetne megvalósítani egy közös rendszerrel azt, hogy csak azok lépjék át az EU határait, akik tényleg háborús övezetből érkeznek. Fontosnak tűnik, tényleg megérné elolvasni, de a második bekezdés után valahogy előkerül ez a kutya, aki elképesztő ügysséggel kapja el a zoknikat ezzel a kaspóval:

Mire túltennénk magunkat ezen az élményen, és visszatérnénk oda, hogy lehetne megmenteni az EU-t a széteséstől, már ott tartunk, hogy 

1. Gyilkossággal gyanúsítanak egy fideszes képviselőt

2. Ez a golden retriever döbbenetesen ügyesen halászik:

View post on imgur.com

3. Hopp, vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy Mészáros Lőrinc quadozik

4. Itt pedig 3000 tyúk először lát havat

És nem kellett hozzá sok, de a folyamatos ide-oda ugrálás már le is szívta az agyunkat, és néhány részinformáción túl nem tudtunk meg sokat sem Európa jövőjéről, sem az hótyúkokról, de még arra sem fogunk emlékezni, hogy Mészáros Lőrinc mekkora osztalékot vett ki a cégéből. 

Információ-túladagolás

Az ugrálás közben az agyunk egyszerűen túltelítődik a rengeteg részinformációval, de mivel nincs felkészülve arra, hogy kezelni tudja ezt a hirtelen rázuhanó adatmennyiséget és a folyamatosan érkező ingereket, így az internet szép lassan szétcseszi az agyunkat. 

Közben pedig nem tanulunk semmit, cserébe a sok szir-szaral az agyunk annyi glükózt használt fel, hogy mire vissza tudnánk térni ahhoz, amivel eredetileg foglalkozni akartunk, a figyelmünk és az emlékezőképességünk már megadta magát. 

Ahelyett, hogy 5 perc alatt egy húzóra elolvastuk volna a fontos, okos cikket, egy óra céltalan kattintgatás után ott ülünk a monitor előtt 20 megnyitott ablakkal, és ha még át is futjuk a menekültválság megoldását, pár órával később a kaspós kutyán kívül nem sokat tudunk majd felidézni belőle.

Mintha minden és mindenki összefogott volna az ellen, hogy képesek legyünk rendesen tanulni, dolgozni vagy kikapcsolódni anélkül, hogy ne vonja el róla a figyelmünket valami más. 

California Egyetem egyik professzora szerint nem új jelenség, hogy az emberek képtelenek egyetlen dologra koncentrálni, de az utóbbi időszakban ez egyre intenzívebb lett. Gloria Mark szerint 

míg 10 évvel ezelőtt átlagosan 3 percenként váltogattak az online és az offline tevékenységük között, addig ez az idő már 45 másodpercre csökkent, tehát ennyi ideig figyelünk valamire rendesen. 

Különösen igaz ez azokra a munkahelyekre, ahol elvárás, hogy a munkatárs egyszerre végezze el a rá bízott feladatot és közben gyorsan reagáljon a céges e-mailekre is. Mark szerint azok, akiket hozzászoknak ahhoz, hogy egy órán belül többször félbeszakítják őket koncentrálás közben, azok aztán hajlamosabbak lesznek arra, hogy már maguk hagyják ott azt, amin épp dolgoznak, hogy inkább megnézzék, történt-e Facebookon vagy akárhol az interneten.

Van bármi esélyünk arra, hogy ne mindig az legyen a vége, hogy a sokadik értelmetlen Vine videóból felriadva magunknak se tudjunk elszámolni azzal, mit csináltunk egész nap?!

Ahhoz, hogy az elérhető információ ne csak lepörögjön a szemünk előtt, hanem később emlékezzünk is valamire abból, amit összeolvastunk, koncentrálnunk kell arra, amivel foglalkozunk. A Quartz összeszedett néhány tippet arra, hogyan védjük meg a figyelmünket a teljesen lényegtelen információk ellen: 

1. Találd ki előre, hogy mit akarsz csinálni, és ne hagyd magad eltéríteni:

Pszichológiai kutatásokkal is bizonyították, hogy az információ sokkal jobban megmarad, azoknál, akik céltudatosan mennek utána. Netezés közben találd ki előre, hogy most tanulni/dolgozni akarsz, híreket akarsz olvasni vagy csak dumálnál az ismerőseiddel, és próbált magad tartani ehhez. Ezzel gyakorlatilag filterezed az információkat, és minden a megfelelő helyre fog kerülni.

2. Tartsd rendben az appokat a telefonodon

Kezdjük azzal, hogy töröljünk minden olyan appot, amit nem használunk. A maradékot pedig rendezzük egy külön mappába, hogy ne tudják folyamatosan az arcunkba tolni magukat. Így csak olyankor találkozzunk velük, amikor tényleg használni is akarjuk őket. Ha megnyitod őket, az legyen mindig a saját, aktív döntésed, ne pedig csak beleakadjon az ujjad.

3. Felejtsd el a multitaskingot

A multitasking csak egy mítosz. Vannak, akik még mindig szuperképességként tüntetik fel a CV-jükben, hogy egyszerre ezerféle dologra tudnak figyelni egyszerre, de erről általában kiderült, hogy valójában semmire sem. Az agyunk nem úgy működik, hogy 4-5 dologra egyformán tudjunk koncentrálni egyszerre. Ahhoz, hogy valamit rendesen végig tudjunk csinálni, teljes figyelmet igényel. A munka-Facebook-Gchat között sodródva folyamatosan megzavarjuk magunkat a koncentrációban, és esélytelen, hogy olyan tempóban haladjunk, ahogy kellene.

4. Mindig beszélj valakivel legalább 7 percig arról, amit a neten olvastál/meghallgattál/megnéztél

Miközben elvileg többet kommunikálunk, mint valaha, fura módon a kommunikációs eszközök inkább elszigetelik az embereket egymástól ahelyett, hogy szorosabbra fűznék a kapcsolatokat. Rengeteg mindent tömünk a fejünkbe, amit aztán sosem használunk fel. Azért, hogy ezek az információk aktív tudássá válhassanak, dobd be ezeket élő beszélgetésekben is. Ha már időt szántál arra, hogy elolvasd, akkor hozd szóba az ismerőseidnél, hogy kinek áll az érdekében, hogy hot-dognak öltözött kutyák szaladnak egy réten, miért éri meg a TV2-nek törvényt sérteni,  vagy akár azt, hogyan győzz meg hülyéket az interneten. Ez még akkor is megéri, ha ezek a beszélgetések gyorsan kifulladnak, mert legalább lemérhető, hogy melyik számít igazán érdekesnek.