Jól mondta Rákosi elvtárs, hogy aki sír, attól el kell venni

"Mi történne, ha egyetlen képbe sűrítenénk a gyerek- és tanárellenes központosítás ellen tiltakozó pedagógusokat ért minden kormányzati hazugságot, sejtetést és hangulatkeltést?"

 - gondolta a művész, majd megalkotta a fent látható, a maga nemében tökéletes online műalkotást. A manipuláció ilyen töménysége egyszer csak teljes újfajta dimenzióba taszítja át a művet, ami a jobboldalt látható két befogadói kommenttel együtt kerekedik ki igazán.

Mi lehetne XXI. századibb, mint egy olyan konceptuális munka, amin egyszerre láthatjuk a manipulációt és annak eredményét, az Alkotó és a Befogadó gondosan eltervezett, mégis élő és eseti összjátékát, hogy az egészre Rákosi Mátyás tegye ki a pontot?

(Ma született olvasóink és a konceptuális művészetben járatlanok kedvéért mondom, hogy a mű lényege, hogy semmi, de egy pixelnyi sem igaz belőle, így Galló Istvánné természetesen nem Péter Gábor lánya, bár az sem jelentene semmit, ha az lenne. De ezt csak Bencsik András, a Magyar Demokrata, a Magyar Krónika és a Békemenet kormányújságírója hazudta róla. A hazugságot ő maga is elismerte, Gallóné be is perelte miatta, de a hazugság természetesen önálló életre kelt.)

A mű egyelőre sajnos nem a Nemzeti Galériában, hanem itt a Facebookon tekinthető meg.