2015. december 21-én jelentette meg a hálapénz rendszere ellen tiltakozó nyílt levelét 64 magyar orvos, akik aztán a Facebookon is tiltakozó oldalt indítottak, amelynek mára 2683 tagja lett.
Levelükre a másik válságterület, az oktatás mellett az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma két hónap után, a múlt hétvégén adott semmitmondó választ, amiben az egészségügyért felelős államtitkárság irodavezetője, Veres Gábor arról biztosította az orvosokat, hogy
"a polgári kormány elkötelezett a betegellátás színvonalának emelése és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsölésének javítása mellett".
A konkrét témafelvetésekre már ennél is kevésbé konkrét válaszokat kaptak. Például egyáltalán nem szabtak konkrét határidőt a hálapénz problémájának megoldására, csupán megjegyezték, hogy az egészségügyért felelős államtitkárság szerint a hálapénz "nem csupán bérkérdés, hanem a transzparencia hiányának következménye". Ezért aztán "mindent" meg fognak tenni annak érdekében, hogy "az egészségügyi rendszer transzparensen, a betegek érdekeit és a gyógyítást szem előtt tartva működjön".
A transzparencia gyakorlására remek lehetőség kínálkozik hamarosan. A most már "1001 orvos hálapénz nélkül" néven működő csoport a héten újabb levéllel készül előállni. Ahogy decemberi levelükben, úgy most is egy konkrét, ráadásul emberéleteket fenyegető és állításuk szerint
kezeletlenül hagyott és elhallgatott
problémára kívánják felhívni a közvélemény és az egészségügyért felelős döntéshozók figyelmét. Ez pedig a nozokomiális fertőzések ügye, magyarán azé, hogy
a magyar kórházakban uralkodó tarthatatlan állapotok - az eszközhiány és az alapvető higiéniás feltételek hiánya - miatt emberek százai veszítik életüket kórházban terjedő bakteriális fertőzések miatt.
"Tudniuk kell, hogy kórházi fertőzések következményeként évente jóval többen vesztik életüket, mint közlekedési balesetben" - írják levelük a Facebookon közzétett vázlatában. Állításuk szerint a fertőzésekről "a kormány és az állami ellenőrző szervek évek óta tudnak", de nemhogy érdemi intézkedéseket nem hoztak, de még "az adatokat is évekig titkolták és nem átláthatóan bocsátják a szakma és a nyilvánosság elé".
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem honlapján található összefoglaló szerint azok a fertőzések, amelyek "az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki", vagyis olyan fertőzések, amiket a páciens a kórházban szed össze.
Ezek a fertőzések azért különösen veszélyesek, mert kórokozóik különböző mértékben ugyan, de rezisztensek az antibiotikumokra, vagyis nagyon nehéz a kezelésük. Így pedig előfordulhat, és az orvosok levele alapján elő is fordul, hogy mondjuk "kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba, vagy lélegeztetőgépen végzi egy gyermek, mert a mandulaműtét során kórházi, terépiarezisztens kórokozók támadják meg".
Az 1001 orvos szerint a magyar egészségügyi valóság miatt terjedhetnek ilyen könnyen ezek a fertőzések. "Vannak kórházak, ahol még a sterilizáló is leállt, a WC-t nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkölöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás" - írják.
És mert úgy érzik, hogy olyan rendszerben kell felelősséget vállalniuk döntéseikért, ami nem működik, most levélben kérték fel az Egészségügyi Szakmai Kollétium tagozatait és a Magyar Orvosi Kamara vezetését rendkívüli gyűlés összehívására, ahol a magyar egészségügy valós állapotait vitathatnák meg. "Meg kell határoznunk a rendszerből hiányzó eszközöket és minimális feltételeket, ami a fertőzések visszaszorításához kell" - írják.
Emellett arra kérik a kormányt, hogy a stratégiai program felállításáig
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.