Nyilvánosak a kórházi fertőzések adatai, legalábbis egy részük. A cél az, hogy javuljon a helyzet az egészségügyi intézményekben. Van olyan módszer, amivel a fertőtlenítés hatékonyabb lehet, ráadásul magyar vállalkozás révén.

Nyilvánosságra kerültek a kórházi járványok és fertőzések egyes adatai. Kíváncsiak voltunk, mit szól ezekhez Németh Zsófia, az Uzsoki kórház orvosigazgatója, aki egy kórházi fertőzéseknek különösen kitett szakterületen dolgozik.

A cél nem az intézmények rangsorolása, hanem a kórházi fertőzések gyakoriságának csökkentése.

A tisztifőorvos szerint a nyilvános adatközlés segíti a kórházakat abban, hogy növekedjen a betegbiztonság.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter megkapta az anyagot, amely arról szól, hogyan fogják mérni és hitelesíteni a kórházi fertőzéseket, és miként fogják az adatokat publikálni.

Mindezt „a lakosság transzparens, naprakész tájékoztatása” érdekében.

Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány leendő egészségügyi minisztere új szervezetbe toboroz. Egészségügyi dolgozók és betegek hozzátartozói is jelentkezhetnek.

Hibázni nem hibáztak.

A Direkt36 birtokába került irat szerint azzal is tisztában vannak, mi volna a teendő.

Sőt, azt is elmondta, hogy Magyarországnál rosszabb a kórházi fertőzések aránya például Luxemburgban, Norvégiában vagy Franciaországban.

A bizottság DK-s elnöke feljelentést tesz, a fideszesek szerint politikai hisztériakeltés folyik.

Három fertőzéstípus szerinti listát csinált a Direkt36, a ceglédi városi kórház, a fővárosi Jahn Ferenc és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház áll az élen.

Pedig így is nagyon rosszul állunk.

Hiába fogadkozott Kásler Miklós, amikor miniszter lett, 2019-ben és 2020-ban sem sikerült visszaszorítani a kórházi fertőzéseket.

Tévhit, hogy az intenzív osztály „steril környezet”. A terápiához szükséges eszközök (kanülök, katéterek és a többi) nyitnak utat a fertőzéseknek, és a legyengült betegek szervezete nem tud védekezni. Gyakoriak és elkerülhetetlenek a fertőzések. Persze a túlterheltség nem segít.