Sok beteg nem közvetlenül a koronavírusba hal bele, hanem az intenzív osztályon kapott különféle fertőzésekbe

• Vivien 67 éves édesanyját veszítette el. A zárójelentésében az állt, hogy nem koronavírusba, hanem a kórházban elkapott fertőzésekbe halt bele.
• Hogy kaphat el valaki többféle bakteriális és gombást fertőzést az intenzív osztályon?
• Ez egyáltalán nem egyedi eset, az intenzív osztályokon a betegek tizede órákon belül elkap valamit.

Vivien (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) édesanyja szeptember 21-én mutatott először aggasztó tüneteket. Fölhívták a háziorvost, aki nem akart koronavírus-tesztet kérni, mondván, hogy a 67 éves nő inkább influenzás lehet. (Ez eleve furcsa, mivel nincs influenzajárvány, koronavírusjárvány viszont nagyon is.) A betegség azonban nem akart elmúlni, ezért egy ismerősön keresztül intéztek tesztet: pozitív is lett. Vivien édesanyja magas vérnyomással és túlsúllyal küzdött, amikor elkapta a vírust, de a lánya szerint nagyon aktív életet élt, sokat mozgott.

A körzeti orvos a pozitív teszteredmény után mindössze annyi instrukciót adott, hogy ha nehézzé válik a légzése, akkor hívjon mentőt. Október közepén fordult rosszabbra a beteg állapota, ezért be is vitték a helyi kórházba, ahonnan viszont október 30-án átszállították egy nagy budapesti kórház covid-intenzív osztályára. Ekkor már annyira súlyos volt állapota, hogy lélegeztetőgépre kellett tenni, és az orvos is csak annyit mondott Viviennek és a férjének, hogy imádkozzanak.

November 7-re azonban mégis javult a nő állapota, csökkentették a gyógyszereket és az oxigént, rendben volt a keringése, tehát elkezdett gyógyulni.

November 11-én viszont azzal hívta az orvos Vivient, hogy az édesanyja bakteriális fertőzést kapott, de azt mondták, hogy ne aggódjon, mert még időben elkapták, és antibiotikummal kezelik. A fertőzés miatt annyit rosszabbodott az állapota, hogy november 14-én újra 100 százalékos lélegeztetésre szorult, és új gyógyszert is kapott a fertőzésére. Három nappal később az állapota ismét javulni látszott, már nem volt lázas és a keringése is stabilizálódott. November 19-re újra visszaesett, romlottak az értékei, belázasodott, Vivient pedig november 23-án értesítették, hogy az édesanyja meghalt.

A zárójelentésben az állt, hogy a nő háromféle bakteriális és egy gombás fertőzést is elkapott a kórházban, ezek okozták a halálát, nem közvetlenül a koronavírus.A három fertőzés közül az utolsót ráadásul az MRSA nevű baktérium okozta, ami még egy fiatal egészséges szervezetet is nagyon megvisel.

„Nem értem, hogy hogy lehetséges az, hogy egy elvileg steril Covid-osztályon ennyiféle fertőzés előforduljon. Az édesanyám életerős volt, dolgozott és zumbázni járt. Meg lett volna az esélye, hogy felépüljön koronavírusból, ha nincsenek ezek a fertőzések” – mondja Vivien.

Az intenzíven ápolt betegek 10 százaléka két nap alatt kórházi fertőzést kap

A fent leírt eset egyáltalán nem ritka, sőt egy aneszteziológus, intenzív terápiás orvos úgy látja, hogy az intenzív osztályokon ápolt covidos betegek jelentékeny része a kórházi fertőzések következményeiben hal meg.

A koronavírus többféleképpen is okozhatja a fertőzött halálát. A covid-19 betegség legismertebb szövődménye a tüdőgyulladás, a súlyos tüdőgyulladás ez az egyik lehetséges halálok. Másik gyakori komplikáció, hogy a vírus véralvadásra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt vérrög képződik a szervezetben, ami akár a szív leállásához is vezethet. Egy harmadik eshetőség viszont az, amikor az elhúzódó kórházi kezelés következtében legyengült immunrendszerű koronavírusos beteg elkap egy vagy több kórházi fertőzést, és ebbe hal bele.

Hogy lehetséges az, hogy egy „steril” covid-osztályon több bakteriális és gombás fertőzés is terjeng?Az intenzív terápiás szakorvos szerint úgy, hogy az intenzív osztályok sterilitása csak tévhit. Az intenzív nem steril, ahogy a kórház több részlege sem az, leszámítva a műtőket. „Az intenzív osztály, ellátási jellegéből adódóan sem kifejezetten steril környezet. Egy, az európai ECDC járványügyi ügynökség által közölt riport alapján az ezeken az osztályokon legalább 2 napot kezelt betegek majdnem 10 százaléka elkap valamilyen kórházi fertőzést, és ez az arány az itt eltöltött ápolási napok hosszával csak emelkedik” – magyarázza.

Ezeket a különböző bakteriális és gombás fertőzéseket egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek nevezik, amik többféle módon kerülhetnek a beteg szervezetébe. Egyrészt rengeteg olyan a megfigyeléshez és terápiához szükséges eszköz van behelyezve a betegek szervezetébe, amelyeken keresztül a kórokozók bejuthatnak a testbe, ilyen lehet például a lélegeztetéshez használt tubus, a rendszeres vérvizsgálatokhoz és vérnyomásméréshez egy, az ütőérbe behelyezett kanül, egy húgyhólyag katéter vagy egy centrális vénás kanül, amiken keresztül a gyógyszereket kapja a beteg. Az intenzív terápiás orvos szerint ezekre az eszközökre szinte minden, az intenzív osztályon fekvő betegnek szüksége van, azonban ezek egyben kaput is nyitnak a fertőzéseknek.

Másrészt az intenzív osztályra bekerülő pácienseknek már eleve gyengébb az immunrendszerük vagy az elhúzódó kezelés következtében válik azzá. Ezek az úgynevezett opportunista kórokozók pont az ilyen legyengült szervezeteket támadják. Ezért van az, hogy az egészségügyi dolgozókra nem veszélyesek, az egészséges immunrendszernek nem okoz nehézséget leküzdeni ezeket a kórokozókat.

Az opportunista kórokozók nagy része valamilyen baktérium, de van közöttük gombás fertőzés is, ami sokkal nagyobb veszélyt jelent a betegre, ugyanis viszonylag lassan alakul ki, és nehéz diagnosztizálni. Az intenzív terápiás orvos azt mondja, hogy például vizeletből kitenyészteni egy baktériumot nagyjából 24 óra, de a vérből vett tenyésztések pontos baktériumnévvel, és antibiotikum-érzékenységi vizsgálattal további két-három napig is tarhatnak. Ennek oka nem az ellátás gyenge színvonala, vagy az eszközhiány, hanem a kórokozók szaporodási üteme. Éppen ezért az intenzív osztályon fekvő betegeknek egy fertőzés gyanújakor tapasztalati alapon adnak gyógyszereket a fertőzések ellen, magyarán próbálnak minden olyanfajta fertőzést lefedni, amik szóba jöhetnek az adott betegnél.

„Gondoljunk bele, hogy sokszor halljuk, hogy vannak, akik 10-15 napig fekszenek intenzív osztályon, ilyenkor a koronavírus már nincs a szervezetben, de a beteg egyik fertőzésből esik a másikba, és nekünk, orvosoknak az a feladatunk, hogy ezt kezeljük” – magyarázza.

A fertőzéseket az egészségügyi személyzet is széthordhatja a betegek között, és itt jön be kockázati tényezőként a rendszer túlterheltsége.

„Ideális esetben egy ápolóra két beteg jut, így csak két beteg között tudja átadni a fertőzést, ha esetleg nincs ideje betartani az infekciómegelőzés szabályait. De gondoljunk bele, hogy a covidos osztályokon egy ápolóra 4-6 páciens is jut, akik között terjedhetnek a fertőzések, ráadásul az ápolóknak is sokkal kevesebb idejük van így két ellátási pont között kezet fertőtleníteni és kesztyűt cserélni.”A kórházi fertőzések tehát adottak az intenzív osztályokon, azonban egy jelentős részük a kielégítő szakszemélyzet megléte esetén ki is védhető. De a szakorvos szerint a fent leírt történet esetében nagyon korrekt volt a kezelést végző osztálytól, hogy nem próbálták meg ezeket a fertőzéseket eltitkolni, hanem a zárójelentésbe is beleírták.

Ahhoz, hogy a fertőzéseket minimálisra csökkentsék, viszont arra lenne szükség, hogy az egészségügyi eszközöket az infekció megelőzés szigorú szabályait betartva helyezzék be a betegeknek, és az egészségügyi személyzet minden esetben fertőtlenítsen kezet és cseréljen gumikesztyűt két beteg kezelése között.