Ezután kormánynak még kevesebbet kell foglalkoznia azzal, hogy van-e pénz az intézkedéseire

2016 február 26., péntek 15:33

Lázár János pénteken egy olyan törvényjavaslatot  nyújtott be az Államháztartásról szóló törvény (Áht.) módosításáról, aminek az indoklása szerint biztosítja annak lehetőségét, hogy 

a kormány valamely kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható.

A költségvetési kiadási előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás szabályait az Áht. tartalmazza. Ez alapján kötelezettségvállalásra - meghatározott kivétellel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

A törvényjavaslat a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a forrás biztosítása költségvetési-technikai szempontból a döntés időpontjában nem lehetséges. 

A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről.

Az államháztartásért felelős miniszter a döntés alapján a kormány jogkörében eljárva intézkedik a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó előirányzat biztosításáról, ami a kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat az Ávr. módosításával kell megalkotni.

Azt indoklásban hangsúlyozzák, hogy e körben sem a kormány, sem az annak hatáskörében eljáró miniszter nem dönthet az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről.

A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával történhet. 

Hiányt növelő intézkedéseket nem hozhatnának, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz.

Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv egyetértése, jóváhagyása.

Lázárék szerint ezzel megteremtik annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet - akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben – felmerül.

Mivel az államháztartás információs rendszerében a kötelezettségeket az adminisztratív címrend szerint kell nyilvántartani, a törvényjavaslat az államháztartásért felelős miniszter számára kizárólag előirányzat-átcsoportosítást enged, így tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladat esetén a címrend kiegészítése továbbra is a kormány hatásköre. A kötelezettség így nem marad rejtve az államháztartás információs rendszerében.

A módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások rugalmas felhasználására.

A javaslat indoklása ugyanakkor hangsúlyozza: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezáltal a törvény szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni akként, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt.. (MTI)