2015 nyarának egyik legnagyobb tudományos szenzációja volt a Center for Open Science (OSC) vezetőjének, Brian Noseknek és 269 szerzőtársának Science-ben megjelent cikke, melyben száz ismert pszichológiai kísérletet ismételtek meg, és azt találták, hogy az eredeti feltételek megteremtése mellett csupán 39 százalékban sikerült az eredeti eredményt kapniuk újra.

A világsajtó akkor azzal volt tele, hogy ez hatalmas pofon a pszichológia, mint objektiválható, szigorú szaktudomány számára. Világszerte viták indultak arról, hogy az emberi viselkedést vizsgáló és leíró kutatások esetében pontosan mi is az ellenőrizhetőség és a hitelesség kritériuma, felpezsdült az egész tudományos közélet.

És a történetnek még közel sincs vége, egy izgalmas kutatásban ugyanis most megismételték a kutatásokat megismétlő kutatást és más eredményt kaptak.

Ez az eredmény is a Science-ben jelent meg, pénteken: a Harvard két kutatója, Gary King és Daniel Gilbert, a Virginia Egyetem kutatójával, Timothy Wilsonnal közösen arra jutottak, hogy egy csomó probléma volt az Center for Open Science eredeti kutatásával, ami felforgatta a pszichológustársadalmat.

Ezek közül a Slate újságírója, aki előre elolvashatta a kutatást, egyet emel ki: hogy a kísérleteket elvégző OSC-s csapat rettenetes munkát végzet az ismétlésekkel. Többször is annyit variáltak a kutatás összetevőivel és a körülményekkel, hogy egy ponton túl nem volt reálisan elvárható az eredmények egyezése. Máskor pedig nem vizsgáltak elég alanyt ahhoz, hogy biztosak lehessenek a konklúziójukban.

Ettől persze az alapprobléma, azaz a tudományos kísérletek reprodukálhatóságának kérdése nem múlt el, és ennek vizsgálata, illetve teherbírásának ellenőrizhetősége ugyanolyan fontos maradt. De a harvardi kutatók szerint ettől még a szociálpszichológiával szemben tavaly megfogalmazott vádak többsége nem igaz.

Sőt, King szerint az önmagában nagyszerű, hogy az OSC a pszichológia reprodukciós krízisére rámutató kutatásának minden eredményét és adatát nyilvánosságra hozta a publikáláskor, így volt most lehetőség egyrészt alapos ellenőrzésre, másrészt pedig ez az az attitűd, ami a legfontosabb, hogy elterjedjen a tudományos közéletben.

A Slate-nek válaszolt az eredeti kutatás vezetője, Brian Nosek is. Az biztos, hogy a szakmai vita még nem áll le, a Science-ben Kingék cikke rögtön Nosekék ellencikkével együtt fog megjelenni.

A két cikk egy dologban biztosan egyetért Nosek szerint: az eredeti kutatás 40 százalékos reprodukciós rátát mért a vizsgált kísérletek esetében. De abban vita van köztük, hogy mi hozta létre ezt az arányt. Nosek szerint ők csak először adtak ennek vizsgálatához valós adatokat, nem akarták megmondani, hogy a 40 százalék az jó vagy rossz arány-e.

Azt kell belátni Nosek szerint, hogy nincs olyan, hogy tökéletes ismétlés, így azon lehet most a vita, hogy melyek azok a feltételek, melyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy elégséges ismétlésről beszélhessünk.

Azzal, hogy most egyszerre mindkét cikk megjelenhet a Science-ben, alighanem izgalmas viták indulnak majd be erről. (Slate)