A legtöbb szülő, nagyszülő rokon és ismerős elbűvölve és a gyermeki mohóságon mosolyogva lájkolja a gyerek húsvéti kívánságait.

A legmenőbb kalóz játék, X-Wing repülő a Star Wars-ból és távirányítós autó szerepel a listán. Nagypapa a fejét csóválja, ami sok az sok, hát mindent azért csak nem lehet megadni neki egyszerre, de azért gömbölyű, düledező folyóírással odafért egy drón is a kívánságlistára.

Mindenki tudja, hogy Anna már csak ilyen. Pici kora óta hasonló holmik ragadják meg képzeletét. Egyszer kapott egy babát, abból is űrhajóst készített, pillepalackból gyártott sisakkal. Volt, hogy a játékboltban régebben megszólták, hogy miért nézelődik a fiús játékok polcainál „egy ilyen szép kislány”, de a családjában mindenki elfogadta, van ilyen, ő erre vágyik.

Másik család. Másik lista.

Gumi karkötő készítő szett, babakonyha, pénztárgép, babakocsi, néhány plüssállat, Thomas a gőzmozdony és a csillámtetoválás jól megfér együtt ezen a listán.

Lacika családja, rokonai és ismerősei aggódnak. Pedig tudják, szeret boltba járni, és sokszor viszik sétálni babakocsival a kishúgát az apjával. Mégis.

Valami baj van ezzel a gyerekkel, az óvodában is állandóan a lányokkal játszik az óvónők szerint. Halk, aggódó hangon mondják, ez van anyuka, majd elmúlik.

A fiús lányok miatt manapság már nem aggódik senki. Legfeljebb kicsit furcsállják magukban, de nem különösebben izgat senkit az ilyesmi. Ha nagyobb fiú testvére van, az pláne mindenre magyarázat. Egy vállrándítás, na és, ő nem az a cuki kislány, aki már négyévesen az esküvőjét tervezi, akinek a legfőbb életcélja már most, hogy anyuka legyen. Biztos tudós lesz, vagy sportoló, nem lesz semmi baja ettől, hadd csinálja.

Nem így a fiúknál.

Egy lányok számára „fenntartott” játékkal játszó fiú sajnos még ma is sokaknál kiveri a biztosítékot.

Na, ezek nem függenek így össze, és mindenkit óvnánk attól, hogy óvodáskori játékokból messzemenő következtetéseket vonjanak le.

Hadd játsszanak a kicsik azzal, amivel szeretnének, hadd próbálgassák a szerepeket, a különböző tevékenységeket. Sokan felháborodtak, köztük jónéhány szakember is: óvodáskorban alakul ki a gyerek nemi identitása, megerősíteni kell a helyes irányt, nem összezavarni a gyereket, addig formálni, amíg lehet.

Ennek azonban nem sok értelme van. Ha csak a világ felét mutatjuk meg, tanítjuk meg a gyerekünknek, sokat veszít. Miért is kellene eltiltani attól, ami érdekli?

Mi is a gond azzal, ha egy férfi főz, vagy ha gyereket dajkál? Mi kára származik abból, ha több mindent gyakorol, játszik el, mint amit a környezete, vagy akár a játékkészítők neki szánnának? Semmi.

Egy boldog gyerek csak játszik, és azzal játszik, amitől boldog.