"Kampányoljunk, buzdítsuk a polgárokat arra, hogy vegyenek részt ebben a jövőnket, életünket, biztonságunkat és kultúránkat alapjaiban meghatározó nemzeti ügyben"
– mondta Kocsis Máté, VIII. kerületi polgármester azon a konferencián, amit a kormánypárti irányítású önkormányzatok polgármesterei szerveztek, hogy kiálljanak a kormány által kezdeményezett, az EU-ban körvonalazódó kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás mellett.
A kormány azután adta be népszavazási kezdeményezését az egyébként népszavazáson nem is biztos, hogy eldönthető ügyről, hogy egy ellenzéki politikust máig megmagyarázhatatlan módon erőemberek tartottak vissza attól, hogy a vasárnapi boltzárról népszavazást kezdeményezzen.
Orbán két nappal később jelentette be, hogy "életmódbeli kérdések helyett" inkább a bevándorlásról tartson az ország népszavazást. Sajtóértesülések szerint az eddigieknél sokkal durvább migránsellenes kampány kezdődik majd kormányzati pénzből, aminek egyik állomása a fideszes polgármesterek demonstrációja, amit szombaton tartottak.
Kocsis mellett Pintér Sándor belügyminiszter, Tarlós István főpolgármester és Szita Károly, kaposvári polgármester mondott beszédet.
Kocsis állítása szerint eddig mintegy 900 település hozott a betelepítési kvótát elítélő határozatot. Mindez "egyfajta mozgalommá" nőtte ki magát - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szóban forgó önkormányzatok 6,5 millió embert képviselnek.
Ki sem merem mondani, hogy ez kétharmad"
- jegyezte meg Kocsis.
Kocsis Máté felidézte, hogy kerületében az előző évben nagy anyagi megterhelést jelentettek a migránsok, akikből szerinte teljesen hiányzott az együttműködés szándéka.
"Ha az ellenzéken múlt volna, mára az egész ország egy nagy Keleti pályaudvar lenne"
- mondta, majd azzal folytatta, "de nem rajtuk múlt", hanem a kormányon, amely gyorsan intézkedett, megvédte az országot és a határt.
(A Keleti pályaudvaron kialakult tumultust egyébként a kormány okozta azzal, hogy leállította a vonatközlekedést pár napra Ausztria irányába, a budapestiek peddig tonnaszámra vitték a migránsoknak a segélyeket.)
Kocsis arra kérte a "brüsszeli bürokratákat", hogy ha ők nem képesek megvédeni Európát, akkor ne akadályozzák ebben Magyarországot.
"A népvándorlást a külső határok mentén meg kell állítani", csak azokat szabad beengedni, akik "valódi menekültek, és hátsó szándék nélkül érkeznek" az Európai Unióba - mondta Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint csak így biztosítható Magyarország és az EU biztonsága.
"Aki illegális migráns, kalandor, azt nem kívánjuk beengedni, nem akarunk semmilyen bűncselekmény központi helye lenni"
- jelentette ki, megjegyezve, hogy a Magyarországra érkezetteknek körülbelül 70 százaléka volt illegális bevándorló.
Pintér emlékeztett arra, hogy a kormány a napokban menekültügyi válsághelyzetet hirdetett ki, amit azzal indokolt: "nem tudjuk, hány ember rekedt Szerbiában, Horvátországban, és ők a későbbiekben milyen magatartást tanúsítanak, hogy az unió területére, a schengeni területre bejussanak".
(A válsághelyzet kihirdetése miatt egyébként szombaton a Párbeszéd Magyarországért (PM) párt feljelentést tett, mivel szerintük a kormány jogalap nélkül hirdette ki a migrációs válsághelyzetet. A jogalap hiányát már többen felvetették egyébként.)
"Mit teszünk a másik egymillióval, velük mi fog történni, ki fogja őket ellátni, ki fog róluk gondoskodni", és ki garantálja a helyiek biztonságát?
- kérdezte végül.
(Jelenleg egyébként 1294 ember letelepítéséről döntött már Brüsszel, ami a magyar kormány is elfogadott, ezt egy 160 ezres létszám alapján arányosítva osztották szét a tagállamok egymás között. 1,5 millió emberrel számolva ugyanezzel az aránnyal 12131 migránsról lenne szó Magyarország esetében.)
„Nem azért építettük városainkat, falvainkat, hogy lepusztítsák azok, akiket ideküldenek. Köln, Párizs nekünk intő jel (...), nem kérünk abból, hogy lányaink és asszonyaink veszélynek legyenek kitéve, amikor kilépnek az utcára”
- mondta Szita Károly.
Tarlós István, akinek a városával egyébként az utóbbi évben alaposan kibabrált a Fidesz (Lázár elvonta az uniós forrásokat, Orbán a héveket, bezárják a Délit stb.), most úgy tűnik, teljes mellszélességgel igyekszik visszaszerezni valamit ą régi jó barátságból, mert ilyeneket mondott:
bár budapesti kérdésekben korábban volt vitája a Fidesszel, most „megerősíti hitében a kormányt, amely (...) a népe javát akarja”.
"Nem akarjuk veszélybe sodorni, feladni a magunkét" - közölte, megjegyezve, hogy Angela Merkel német kancellárnak éppen annyi joga van eldönteni, kiket fogad be, mint bármely magyarországi településnek.
Tarlós szerint aki támogatja Angel Merkel kancellár politikáját, amely szerinte a nemzetállamok szuverenitását nem ismeri, azt "nyomban el kellene küldeni Észak-Koreába, hogy ott hirdessék ilyen bátran és gúnyosan a kívülről jövő akaratok érvényesítését".
Az "én is szeretnék egy jó kis vállalkozást Németországban" gondolata nem indokol menekültstátust - mondta a főpolgármester, aki szerint Angela Merkel saját népe jelentős részének akaratát is figyelmen kívül hagyva hivatkozik "értelmezhetetlen multikulturális érdekekre".
Az eseményen felszólalt, és köszönetet mondott a kormánynak, hogy „megvédte a határ mentén élőket” Makó (Farkas Éva), Debrecen (Papp László), Szentgotthárd (Huszár Gábor), Mórahalom (Nógrádi Zoltán) és Tata (Michl József) polgármestere.
A kétórás konferencia végén a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben - mint azt Szita Károly ismertette - elfogadhatatlannak nevezik, hogy az EU által "erőltetett" kötelező betelepítési kvóta alapján "Magyarországra százezres nagyságrendben telepítenének bevándorlókat" a magyar parlament, önkormányzatok, helyi lakosok megkérdezése, jóváhagyása nélkül.
Egyedül a Jobbik jelezte, hogy nem elégedett, mert szerintük a fideszesek szavai ellenére a kormány folytatja a migránsok betelepítését a helyiek értesítése nélkül.
A Jobbik szerint jelenleg még „csak” a Körmendre és Szentgotthárdra telepítenek migránsokat, de „a fideszes kormányzati arrogancia” bármely magyar település lakóit kiteheti ennek. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.