Órákon keresztül kerestek megfelelő kórházat a mentősök az életveszélyben lévő nőnek. Az asszony végül meghalt

Múlt szerdán egy 37 éves külföldi nő a budai Böszörményi út egyik irodaháza előtt fél háromkor összeesett. 

A mentők gyorsan kiérkeztek, csakhogy nem találtak olyan kórházat, ahová azonnal bevihették volna az agyvérzésgyanús beteget - írja a Népszabadság. 

A lap összerakta a kórházkeresés történetét. Először a legközelebbi kórház, a Szent Imre sürgősségi ügyeletét értesítették. Az ügyeletes orvos viszont azt jelezte, hogy ha stroke-ról van szó, akkor inkább a János kórházba vigyék a beteget, mert szakcentrumban nagyobb az esély a gyógyulásra. 

Azért is a Jánost javasolta, mert ha mégsem stroke-ról van szó, akkor is szükség lehet az intenzív osztályos ágyra. Területileg ebben is a Szent János kórház az illetékes. 

Csakhogy a János nem fogadta a beteget arra hivatkozva, hogy egyetlen szabad ágya sincs. 

Ezért a Szent Margit kórház intenzív osztálya lett a beugró. Fél négyre érkeztek meg ide a beteggel, vagyis egy órával azután, hogy összeesett a nő. 

Az ügyeletes orvos azonban nem akarta átvenni a beteget, mert nem volt neurológus szakorvosa. Ezért fölhívta a Szent Imre kórházat is, azt, ahová megelőször vinni akarták a nőt, hogy vegyék át tőlük a beteget.

Négy óra kilenc perckor a Szent Imre jelezte, hogy mégis jöhet hozzájuk a beteg. Csakhogy ekkora a nő már nem volt szállítható állapotban, leállt a keringése. Negyven percig élesztették újra a mentők hordágyán, majd néhány gyors vizsgálattal azt is kiderítették, valószínűleg nem stroke-ja van. A hasában viszont folyadékot találtak. Öt órakor már azt is eldöntötték: ebben az állapotban nem lehet tovább utaztatni a beteget, hat óra öt perckor pedig hivatalosan is átvették a mentőktől az asszonyt.

Az Országos Mentőszolgálat sajtóosztálya a Népszabadság azt írta: „a betegátadás jelentősen elhúzodott."

A nő fél hétkor került műtőbe, hogy a hasában elrepedt főütőeret megstoppolják. Bár a beavatkozás sikerült, a beteg később a kórházban meghalt.

Több orvos is azt mondta a lapnak, hogy aortarepedés esetén az életbenmaradási esély igen csekély. Talán akkor lett volna menthető a beteg, ha a például a Városmajor utcai érklinikán, műtét közben szakad át a verőere. Ezzel együtt, a 37 éves nő esélyeit rontotta, hogy órákat töltött a mentőautóban.

A Népszabadság azt írja, hogy Budapesten a mentők gyakran kerülnek hasonló helyzetbe, amikor már azt sem egyszerű eldönteniük, hogy melyik kórházba induljanak a beteggel. A fővárosi ügyeleti rendszerből rendkívül nehéz felfejteni, hogy éppen melyik a fogadókész sürgősségi centrum.

Hiába delegálták egy évvel ezelőtt az ÁNTSZ-től a hasonlóan tragikus esetek miatt a mentőszolgálathoz a beutalási rendet, valamint írták elő azt, hogy az intézmények óráról órára jelezzék az üres intenzíves ágyaikat, a rendszer továbbra sem működik olajozottan.

Az aznapi ágynyilvántartás szerint a főváros csaknem háromszáz intenzíves ágyának mindössze tíz százaléka volt szabad. Az olyan nagy intézmények, ahol garantáltan el tudnának látni bármilyen diagnózissal érkező beteget – például a Honvéd- és a Szent János kórház, az Országos Idegtudományi Intézet, a Szent István és a Bajcsy –, minden ágyukra kitették a foglalt táblát.

Az Országos Mentőszolgálat sajtóközleményt adott ki. Eszerint a Népszabadság cikke valótlanul állítja, hogy"Órákig hurcolászták a budapesti mentők a nőt, mire találtak kórházat, és ott meghalt".

"A valóság az, hogy a beteget a mentők  a szükséges helyszíni ellátás után egyenesen az őt felvevő gyógyintézetbe szállították. A segélyhívás 14:32-kor érkezett, a beteg a helyszíni beavatkozások után 15.30-kor megérkezett az átvevő kórházba, így valótlan és félrevezető a cikk azon állítása is, hogy "a 37 éves nő esélyeit rontotta, hogy órákat töltött a mentőautóban". 

"A beteg állapotáról, az ellátás elemeiről természetesen nem adhatunk részletes tájékoztatást, az azonban elmondható, hogy a mentők a helyszínen és később a kórházi személyzettel együtt is elszántan harcoltak a beteg megmentéséért" - írta Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs igazgatója.

A Népszabadság válaszul részletesen leírta, hogyan próbáltak kórházat keresni a betegnek, sokáig sikertelenül.