Kozmopolita, keresztényellenes nemzetközi összeesküvést leplezett le Orbán Viktor
2016 március 15., 11:27
A legstréberebb fideszesekkel áztam végig Orbán tanár úr beszédét a Debil Utcai Általános március 15-i ünnepségén
Március 15-i ünnepségre járni általában hülyeség, főleg arra, amelyiken a miniszterelnök mondja a beszédet. Kivéve akkor, ha esik az eső. Ilyenkor ugyanis nyilván csak a miniszterelnök-osztályfőnök legesleglelkesebb rajongói, a szuperstréberek mennek el a Nemzeti Múzeomhoz meghallgatni az ofőt. Én pedig kiváncsi voltam, kik is igazából ezek a jótanulók és mit szólnak a kedvencük szövegeihez.
A rendőrségi lezárások miatt a Rákóczi úton kellett leszállnom le a motorról, amit végül nem is bántam, mert így megérthettem végre, a rendőrség miért zárta le a Rákóczit az Astoria és a Blaha között, jóllehet erre a környékre nem szerveztek semmiféle programot és egyik menet elvonulása sem volt erre várható.
Az utat azért zárták le, hogy időlegesen létrehozhassák Közép-Európa legnagyobb fideszes szabadtéri parkolóját, ami talán valami bizarr Guinness-rekordkísérlet része volt. Ide parkírozták le ugyanis az Orbán-rajongókat szervezetten szállító buszokat.
Az Astoriánál balra fordultam, a Múzeum körúton emberfeletti erővel elszakítottam magam Kálmán Olga hirdetőszlopról rám meredő vizsla tekintetetétől, majd egy véletlenszerű ponton behatoltam az egyáltalán nem sűrű tömegbe - ilyen kevesen március 15-i Orbán beszéden még sosem voltak - előrementem egy kicsit, aztán megállapodtam az Ofő rajongóinak gyűrűjében.
Alig tudtam megállni, hogy azonnal hátba ne vágjam a tőlem eggyel balra ausztrál bőr cowboy-kalapot és álcamintás katonai gyakorlónadrágot viselő, a kezében ötméteres, zöld teleszkópos Silstar pecabotra kötött magyar zászlót lengető horgásztásamat, vele ugyanis eddig minden olyan Fidesz-megmozduláson találkoztam, amiről csak tudósítottam.
Nyilván a kegyetlen időjárásnak volt köszönhető, hogy a Nemzeti Outdoor mozgalom a valós számarányánál sokkal erősebben képviseltette magát a tömegben. Azok a tájékozatlanabb lengyel vendégdiákok, akik nagy számban jöttek el meghallgatni Orbán tanár urat, simán hihették azt, hogy a magyar szabadságharc két kulcsszereplője Bem apó és hű szárnysegédje, Helly Hansen voltak.
A polgári-szabadidős hangulatot kellemesen színezte, hogy a környékemen rövid egymásutánban feltűnt előbb egy marcona vármegyei hajdú, majd II. Miklós orosz cár teljes tengerésztitszti egyenruhában.
A tömeg várakozó volt, csendes, az eső ellenére is elszánt és látszatra totálisan gyengeelméjű. Két perc után ugyanis az a megggyőződés ébredt bennem, hogy a magyar szabadságnak a Brüsszeli Tudodkiknél is sokkal nagyobb ellenségei a Tömegben Nyitott Ernyővel Mozgó Fideszesek.
"MIÉRT?" - sikoltotta bennem a racionális én maradéka - "MIÉRT, ha egyszer minden lépésre két kiszúrt fideszes szem jut? Nem volt elég a gyurcsányi terorr-rendőrség szemkilövő osztaga?"
Hát marhára nem! Ahogy teltek a percek, egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a Fidesz-szavazók kedvenc időtöltése nem a lopás, a törvények szájuk íze szerinti átirogatása vagy a szomszédos stadionépítkezés tetőfedő anyagainak a privát kúria felújítására való átszállítása, hanem a függőleges, előretartott esernyővel való tolakodás a tömeg közepén.
Herpeszállás? Bruhahahaha!
A körülöttem álló stréberek pont úgy kezdték az ünnepséget, mint annyi meg annyi magyar iskolai osztály a történelemben. Újra a Práter utcai általános első céjében éreztem magam, amikor a színpadon a díszszázadot vezénylő parancsnok azt kiáltotta, hogy
terpeszállás,
mire a hátam mögül azt hallom félhangosan, hogy
micsoda, herpeszállás?
Hátrapillantottam, hát nem egy, a mellén akkora kokárdát viselő családanya volt a tettes, mint Tarlós István feje?
Ekkor olyan jelenet következett, aminél fideszesebbet én még életemben nem láttam.
Műsorvezető: Kérem, énekeljük el együtt a Himnuszt!
Előttem Álló Orbánista Muki: (az esernyőjét a "Himnusz" szó hallatán úgy csukja össze lendületből, hogy egyszerre szúrja tarkón az előtte álló és karmolja halántékon a mellette toporgó fideszest.)
Tarkón Szúrt Fideszes: (Hátrafordul, hogy mondjon valamit, levegőt vesz és nagyra tátja a száját.)
Előttem Álló Orbánista Muki: ISTEN.
Egy igazi iskolai ünnepséghez mindig is hozzátartozott, hogy az ember az elején vidáman dúdolgassa, hogy
Vakpali, vakpali mindent lát, szemüvegen át, kutya valagát.
Itt a tömeg a következő műsorszámot, a Tavaszi szél vizet áraszt-ot dúdolgathatta volna az előénekessel, csakhogy a dalt az eredeti, kicsit megcifrázott népi dallammal adták elő, így pár próbálkozás után seki sem tudta követni.
Ezen a ponton vettem észre a Végtelenül Derűs Nagyapót, aki az unokáját hozta el magával, aki viszont nem a csajával vagy egy haverjával, hanem egy doboz Kőbányai Világossal érkezett az ünnepségre.
"Táncolnak?" - kérdezte a Végtelenül Derűs Nagyapó.
"Állítólag" - felelte a Kőbányais Kisunoka.
Erre a bácsi megkért, hogy nézzem meg, táncolnak-e. Lábujjhegyen kilestem az esernyők között. Igen, egy tucatnyi, a távolból Tiborcz Istvánra hajazó öltönyös fiatalember "tendert nyertem, nem is volt más ajánlattevő"-arccal ugrándozott éppen a Múzeum lépcsőin.
Ekkor szólalt meg mögöttem egy Citromba Harapott Arcú Úriasszony, miszerint
Szerintem a lengyelek miatt nincs hely!
Végre jött az első beszéd Tarlós István tanár úrtól, a városi közlekedés ismert oktatójától. Tarlós azt a jellegzetes pedagógustípust személyesítette meg, aki a beszédében végig az Igazgatónak nyal és az ember nem tudja eldönteni, hogy azért mond-e olyanokat, hogy a hely és az iram olyanok, mint a nehéz kő a sodrásban, mert becsípett a tanáriban, vagy mert izgul, ha harmincnál több ember előtt kell beszélnie.
Tarlós tanár úr a végén bebizonyította, hogy az alternatív történelem oktatásában is nagy jövője lenne, vésztjóslóan megjegyezte ugyanis, hogy egyes március 15-éken itt a Múzeumnál előfordult már fegyverropogás is, például 1956-ban, amikor a forradalmárok megostromolták a Magyar Rádiót. Mit tesz isten, egyetlen körülöttem álló stréber sem vette észre Tarlós fantasztikus történelmi felfedezését 1956 eddig elhallgatott forradalmi tavaszáról.
Azt annál inkább észrevették, hogy a hivatalos program szervezője ezután minden dal közül éppen a Varga Miklós-féle Európát adatta elő. Nem lehettt hirtelen érteni, hogy ez szabotázs-e vagy valami duplafenekű fideszese vicc. A hithű közönség mindenestre néma döbbenettel hallgatta a dalt az Új Hivatalos Gyűlölt Ellenségről, szegények láthatólag nem értették, hogy itt énekelni kéne vagy gúnyosan fütyülni, így inkább megkukultak. Szegény Silstar botos nemzeti pecás barátom szabályosan lefagyott a túlzott és tök eredménytelen agyfacsarástól.
A tömeg ezután olyan lelkesedéssel zúgta a Nemzeti dal refrénjét, hogy attól féltem, menten megrohamozzák a színpadot , míg le nem esett, hogy ők ugyan tényleg nem lesznek rabok, de aki mégis rabbá akarná tenni őket, az maga Brüsszel, az Antikrisztus.
Sztálinról itt senki sem hallott
És akkor végre színpadra lépett az Ofő. Világosan érződött, hogy a Hű Stéberek mély lelki szükséglete időről időre hallani Őt és megnyugodni a Tanár úr biztonságot nyújtó ölében. Az is kiderült viszont egész hamar, hogy az Osztály minden rajongása ellenére hanyagolja a kötelező olvasmányokat, ezért nem érti az Ofő célzásait. Amikor Orbán egy 56-os párhuzam kifejtése közben megdicsérte a budapestieket, hogy annak idején milyen ügyesen kirántották a csizmájából a nagy szovjet generalisszimuszt a körülöttem állók egyike sem értette, miről beszél, sőt el is kezdték pusmogva kérdezgetni egymást, hogy ezt hogy értette.
Kiderült ezután, hogy nemcsak Tarlós, hanem Orbán tanár úr is alternatív történelmet oktat, 1956-ot ugyanis 48-cal együtt a magyar történelemnek a Fidesz uralmát megelőlegező, jobbos vonulatához sorolta. Majd, a nemzetrontó baloldali élősködők szörnyű hagyományáról mesélve a Tudjukkik komcsi-internacionalista őseiként a magyar jakobinusokat nevezte meg. Felelős beosztású magyar osztályfőnök így még sosem látott át Gróf Sigray Jakabon és komcsi összeesküvő társain! Kár, hogy nem árulta el azt is, hogy Sigray Jakabot valójában Kornis Mihály mutatta be Martinovics Ignácnak Bitó Lászlóék szalonjában.
Végre megjöttek a férgek!
A tömeg mindaddig visszafogottan hallgatta az Ofőt, míg az végre a kedvükre nem tett és el nem kezdte a leglogikusabb március 15-i tevékenységet, vagyis elkezdett férges-élősködős hasonlatokkal kommunistázni és ellenzékezni.
Lehetett ezt fokozni? Igen, amikor felvázolta a Brüsszelből a magyarok iirtására törő Tudjukkik által irányított összeesküvést, amine az célja, hogy vagy konkrétan kipusztítsa vagy szolgává tegye a magyarokat és a helyükre burnuszosokat ültessen.
Orbán tanár urat szerette ugyan az Osztálya, de fura módon nem értették meg a vicceit. Óriási tréfát sütött el például akkor, amikor Brüsszelnek üzenve az első igazi közös örömordítást kiváltva előbb visszautasította a melegházasságot, hogy utána pár mondattal azt süvöltse, hogy
nem fogunk homofóbiát importálni
mármint azzal, hogy beengedünk szemét buziellenes muszlim menekülteket.
És erre senki sem kacagott!
De akkor sem nevettek, amikor Orbán Brüsszel terrorját és aljas cenzúráját leleplezve egy hosszú beszédszakaszt épített egy felsorolásra, aminek minden eleme azzal kezdődött, hogy
ÉS TILOS KIMONDANI AZT IS, HOGY
majd minden pontban kimondta, mit kimondta, kikiabálta, sőt kiordította azt, amit a féreg Brüsszelmoszkva állítólag kimondani sem enged.
Végre eldurrant egy szépen kidolgozott, jól felvezetett, ismétléses poén, erre ezen sem nevetett senki!
A beszéd vége már a nyílt háborús készülődés jegyében telt, miután az Ofő konrétan hadba hívott minket. Kár, hogy nem mondta meg, ki az ellenség. Bár a fene tudja, így legalább mindegyikünk mást tudott az Arctalan Világerők helyébe képzelni, akik addig tudvalevőleg nem nyugszanak, amíg nem arabok fognak kétpúpú pulin lovagolni Körmöcbányától Budapesten át a Kincses Kolozsvárig.
A beszéd után felmentem a Várba, mert állítólag ott folytatódott a Fidesz-buli. Itt bebizonyosodott, hogy még a viktorizmusnak is vannak határai csapóesőben. Miután nagy elégtétellel figyeltem, ahogyan halálra fagy egy tökipomposos, észrevettem 3 teljes díszben belovagló huszárt, akiket a huszártörténelemben először egy darab gyerek sem követett, mire megéreztem, hogy mindennek van határa, és hazamentem.
(Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldaláról.)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.