A Figyelőben jelent meg egy interjú Kóka János volt SZDSZ elnökkel és gazdasági miniszterrel.

Ő az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban tűnt fel a nyilvánosság előtt, elsősorban olyasmivel, hogy diplomataútlevelet adott neki a külügyminisztérium, és néha elkíséri a kormánydelegációkat mindenféle külföldi országba.

A mostani beszélgetésből például kiderült, hogy nem csak a külgazdasági tervekkel ért egyet Kóka, de az egykulcsos adóval is, sőt nagyon óvatosan, de mintha a migránsokat távol tartó kerítés sem zavarná annyira.

"Ami azonban az uniós határok védelmének szükségességét illeti, nagyon nehéz nem egyetérteni ezzel a kötelezettséggel."

Előkerül Hosszú Katinka, akinek viselkedése Kóka ízléséhez képest nem volt megfelelő, de a legtöbbet Szijjártó Péterről és a külügyes kapcsolatról van szó.

A lényeg:

• időről-időre ellátogat a külügyminiszterhez, és beszélgetnek,
  
• nem tanácsadó, csak a tapasztalatait osztja meg,
  
• nem barátok, munkakapcsolat van,
  
• a nem-barátságának és nem-tanácsadásnak nem volt köze ahhoz, hogy a külügy bankja, az Exim tulajdonában lévő tőkalap beszállt Kóka cégébe,
  
• egyébként is, egy eximes hitelkérelmüket visszautasították, pedig hát az Exim mindenfélére ad, csak nekik nem.

De a legkedvesebb, a legszemélyesebb mégis ez a rész:

"Megtettem [az orra alá dörgöltem] Szijjártó Péternek, amikor Dunakeszi háza miatt kapta föl a sajtó. Akkor elmondtam neki, hogy nekem sem volt jó érzés, amikor az éppen épülő házam elé fideszes szóvivőként kiállt, és szélhámosságot kiáltott. Értette, miről beszélek."