Törökország és az EU vezetői péntek dél körülre terveztek alkut kötni menekültügyben, miután a március 7-i kísérletük kudarcot vallott.

Alapvetően ugyanaz az alku van napirenden, mint 11 napja, a részletekről itt írtunk.

Számos nehézség még péntek délelőtt is látszik, továbbra is van szakadék a török követelések és egyes tagállamok hajlandósága között ezek teljesítésére. A legizgalmasabb kérdés nagyon is gyakorlati: hány menekültet és hogyan fogadna be Európa?

Az alku a szír menekültek elosztásáról szóló része így hangozna:

Első lépésként ki kell üríteni Görögországot, ahol menekültek tízezrei rekedtek. Ők a macedón határzár miatt nem tudtak továbbjutni. Ahhoz, hogy az alku egyáltalán működésbe lépjen, a törökök tiszta lapot akarnak, vagyis azt, hogy a már Görögországban lévő menekültekkel ne kelljen számolni. Ennek a néhány tízezer embernek a gyors elhelyezését meg kell oldani.

Az alku értelmében Görögország kiürítése után minden Törökországból Görögországba érkező menekültet visszatoloncolnának Törökországba. Viszont minden visszatoloncolt szír helyett a törökök közvetlen légihídon Európába küldenek egy másik szírt. Idén a görög szigetekre érkező menekültek fele volt szír, kb. 71 ezer ember. A nem szíreket a törökök tehát elhelyezik valahogy (ennek jogi háttere is vitatott még), az pedig, hogy olyan szírt küldenek vissza, aki egyszer már átjutott Európába, vagy olyat, aki török táborokban van, az már a törökökön múlik.

A fenti rendszerből látszik, hogy nincs konkrét szám arról, hogy hány szírt kellene Európának átvennie Törökországtól. Attól függ, hogy hányan jutnak át illegálisan Görögországba, és hogy mennyit toloncolnak vissza közülük.

18 + 54 + ?

Az elosztást a régebben megszavazott kvóták feltöltésével kezdenék. Volt egyszer egy döntés tavaly nyáron, hogy az EU tagállamai önkéntes felajánlások alapján átvesznek 22 ezer szír menekültet Törökországból. Ebből még 18 ezer szabad hely maradt, első körben e kvóta terhére venne át az EU szíreket a visszatoloncolt szírek helyett. Ez azért lenne egyszerű, mert itt már konkrétan megszavazták, hogy hova hány ember menjen. Ez a magyar kormányt sem zavarja, mert Magyarország a tavalyi felajánlásokkor egyetlen menekült befogadását sem vállalta, így ebből a körből kimaradunk.

A következő kör ügye már bonyolultabb. Szeptemberben minősített többséggel az EU belügyminiszterei megszavazták, hogy szétosztanak 120 ezer, már az EU-ban lévő menekültet, kötelező kvóták alapján. A döntés ellen szavazott a magyar belügyminiszter, de mivel a minősített többség megvolt, ezért a magyarokra is vonatkozik a befogadás kényszere. 

Az eredeti javaslat szerint a 120 ezer főt Olaszországból, Görögországból és Magyarországból vitték volna el. Csakhogy Magyarország jelezte, tőlük nem kell elvinni senkit, a magyar kormány az egész rendszert úgy ahogy van ellenezte. Vagyis miközben a kötelező kvóta-alapú szétosztást megszavazták, a Magyarországról elszállítani kívánt 54 ezer fő kerete tartalékba került, azzal, hogy ennyi embert majd onnan visznek el, ahonnan leginkább kell. 

Most ezt az 54 ezres keretet, "a magyar kontingenst" vetítenék ki Törökországra. A nagy kérdés, hogy ebben a szétosztási mechanizmusban milyen kötelezettségei lehetnek Magyarországnak. Uniós szakértők szerint a korábbi határozatokból inkább az következik, hogy ebben az osztozkodásban Magyarországnak is részt kell vennie, mert az erről szóló tavaly szeptemberi határozat köti az összes tagállamot. Viszont nem kizárt, hogy Orbán Viktor kiharcol valamilyen felmentést a mostani tárgyalásokon.

A terv szerint, ha a 18 ezres és az 54 ezres keret is kitöldődött Törökországból áttelepített szírekkel, akkor a következő fázisban már csak önkéntes felajánlások jöhetnek a tagállamok részéről. Ez egyébként komoly csapda lehet, hiszen semmi sem garantálja, hogy lesz elég felajánlás ahhoz, hogy a török – EU alkut ezután is tartani lehessen. Az EU-s vezetők abban bíznak, hogy az egész rendszer eléggé csökkenti a menekültek számát ahhoz, hogy ez az összesen 72 ezres keret ne teljen be nagyon gyorsan.