Vasárnap éjféltől minden menekültet visszatoloncolnak Törökországba

Vasárnap éjféltől új korszak kezdődik a tavaly tavasszal indult menekültválság történetében.

Az EU tagállamainak vezetői és a török miniszterelnök megállapodtak, hogy március 21-től minden Törökország felől érkező menekültet visszatoloncolnak Görögországból. 

Csak idén, két és fél hónap alatt több mint 156 ezer menekült érkezett ezen az útvonalon. Tavaly összesen 1 millió lehetett a számuk.

Az alkutól az európaiak azt remélik, hogy radikálisan csökken az EU-ba tartó menekültek száma. Abban bíznak, hogy a visszatoloncolások megindulásával már nem éri majd meg útra kelni, és lélekvesztőkön a görög szigetekre igyekezni, ahogy ez az eddigi legjelemzőbb módszere volt a menekülteknek. 

72 ezer szír így is bejuthat az EU-ba

A megállapodás egyik fontos eleme, hogy a visszafordított menekültek közül minden szírért egy másik szírt befogad az EU. 

Ez azt jelenti, hogy ha hétfő után egy csónakon 10 menekült átjut Törökországból Görögországba, és közöttük 5 szír, 3 iraki és 2 afgán van, akkor ugyan mind a tizet visszaviszik Törökországba, de másnap 5 másik szír menekültet egy törökországi táborból repülőre ültetnek, és áttelepítik őket Európába. Azért 5 másikat, hogy ne csináljanak kedvet az Európába meneküléshez senkinek. 

Ez a rendszer addig működhet majd, amíg 72 ezer szírt át nem raktak Törökországból Európába. Ha ez a keret betelik, akkor azt nem lehet tudni, hogy mi lesz. 

18 + 54 ezer

A 72 ezer fő úgy jött ki, hogy ennyi embert két tavalyi döntés szerint mindenképpen be kellene fogadniuk az EU-s tagállamoknak. 

Önkéntes felajánlások alapján 22 ezer szír menekültet amúgy is át kellene venni Törökországból. Ebből még 18 ezer szabad hely maradt, első körben e kvóta terhére venne át az EU szíreket a visszatoloncolt szírek helyett. Ez azért lenne egyszerű, mert itt már konkrétan megszavazták, hogy hova hány ember menjen. Ez a magyar kormányt sem zavarja, mert Magyarország a tavalyi felajánlásokkor egyetlen menekült befogadását sem vállalta, így ebből a körből kimaradunk.

A következő kör ügye már bonyolultabb. Szeptemberben minősített többséggel az EU belügyminiszterei megszavazták, hogy szétosztanak 120 ezer, már az EU-ban lévő menekültet, kötelező kvóták alapján. A döntés ellen szavazott a magyar belügyminiszter, de mivel a minősített többség megvolt, ezért a magyarokra is vonatkozik a befogadás kényszere. 

Az eredeti javaslat szerint a 120 ezer főt Olaszországból, Görögországból és Magyarországból vitték volna el. Csakhogy Magyarország jelezte, tőlük nem kell elvinni senkit, a magyar kormány az egész rendszert úgy ahogy van ellenezte. Vagyis miközben a kötelező kvóta-alapú szétosztást megszavazták, a Magyarországról elszállítani kívánt 54 ezer fő kerete tartalékba került, azzal, hogy ennyi embert majd onnan visznek el, ahonnan leginkább kell. 

Most ezt az 54 ezres keretet, "a magyar kontingenst" vetítik ki Törökországra. A magyar kormány értelmezése szerint ebből a keretből sem kell senkit sem befogadni, mert a törökországi áttelepítésben önkéntesen vesznek részt a tagállamok. Ugyanakkor a kvóta, ami alapján ez az 54 ezer ember elosztásra kerülne, eredetileg mindenki számára kötelező volt. Ebből elvben az is következhetne, hogy ebben az áttelepítési körben Magyarországnak is részt kell vállalnia. 

A tanácsi következtetések a pénteki csúcs után is csak annyit mondanak ki, hogy "új befogadási kötelezettség" egyik tagállamra sem vonatkozik. Hogy a régiek közül mit lehet és hogyan érvényesíteni, az viszont egyelőre nem világos. Nem kizárt, hogy ebből még lesznek viták.

Egyéb török igények

Az alkuért cserébe a törökök pénzt is kértek, összesen 6 milliárd eurót, amit a menekültek ellátására akarnak fordítani. Ebből az EU 3-at hamarosan odaad, és ha azt látják, hogy tényleg a menekültek ellátására költik a pénzt, akkor jó eséllyel adnak még. 

A törökök azt is követelték, hogy állampolgáraik júniustól vízummentesen léphessenek be a schengeni övezet országaiba. Ezt az EU azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy addig Törökországnak 72 jogi feltételt kell teljesítenie, és ha ezek megvannak, akkor megkapják a vízummentességet.

A harmadik török követelés az ország EU-csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítása volt. A tárgyalások évekkel ezelőtt befagytak, elsősorban Ciprus és Franciaország miatt. A törökök 5 olyan témában akarták újrakezdeni a tárgyalást, ami Ciprus vétója miatt akadt el. Ezt nem tudták elérni, de egy hatodik fejezetet viszont újra kinyitnak (az Franciaország miatt akadt el korábban), és ígéretet kaptak, hogy a többi ügyben is lesz igyekezet az előrelépésre.

Tartós lesz?

A mostani megállapodás esélyt ad arra, hogy kevesebb menekült jusson el az EU-ba. Egészen addig, amíg a törökök együttműködőek. Azt nem lehet tudni, hogy mi lesz

  • ha a törökök nem kapnak vízummentességet júniusban,
  • ha 72 ezernél több szír menekül ér partot Görögországban,
  • ha az EU elégedetlen a pénze elköltésével és a 3 + 3 milliárd eurós támogatást felfüggesztik.

A törökök most azt is vállalták, hogy a nemzetközi jognak megfelelően bánnak majd a visszatoloncolt menekültekkel, például senkit sem küldenek vissza olyan országba, ahol bántódása eshet. Ennek betartatását azonban szintén nem világos, hogy ki ellenőrzi majd. 

További része az alkunak, hogy a Görögországból visszatoloncoltak ügyét egyenként bírálják majd el, és akinek az élete Törökországban veszélyben lehet, azt nem toloncálják ki. Ennek az elbírálásnak a menete is nagy kihívás lesz, hiszen jó eséllyel minden érkező azt fogja majd mondani, hogy ő törökországi kurd, akit igaztalanul PKK tagsággal vádolnak otthon. 

A sok bizonytalanság ellenére az európai vezetők azt várják, hogy az áradat érezhetően lassul majd. A mostani megoldással leginkább időt nyerhet Európa.