Emlékeznek még Kontur Pálra, a Fidesz munkástagozatának elnökére? Mert a csepeliek örökké emlékeznek majd rá, mivel tavaly ő lett a település legfrissebb díszpolgára. 

Hogy mi köze van Csepelhez? Az autószerelő saját szavai szerint: 

"Egy időben Csepel teherautókat javítottam, amiket ma is képes lennék rendbe tenni."  

A fideszes önkormányzat azzal indokolta a címet, hogy "Életútja és munkássága miatt a mai napig a keményen dolgozó kisemberek egyik példaképe." Kontur ezt meg tudta erősíteni: "Csepel munkáskerületként példaként szerepelt előttem, mert magam is munkás voltam."

A csepeli díszpolgári cím is olyan, mint az ország többi díszpolgári címe, „Csepel Díszpolgára cím adományozható a település érdekében végzett kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, közmegbecsülést kiváltó tevékenység elismeréseként.”

Schmittné, a Belváros és Csepel hőse

Zámbó Jimmy Imre Csepelen élt, 2014-ben posztumusz díszpolgári címet kapott. Az erről szóló írásban szinte szentté avatták. Az egykori first lady, Schmittné Makray Katalin viszont még annyi kapcsolatot sem tudott felmutatni Csepellel, mint a Csepeleket bütykölő Kontur Pál. Nála a díszpolgárságnál indoklásként az szerepel, hogy "Napjainkban is jelentős szerepet tölt be a közéletben, támogatva az egészséges életmód, jövő generációinak testi, szellemi és lelki fejlődését."

A volt köztársasági elnök felesége nemcsak Csepel, hanem a Belváros díszpolgára is. Még Rogán Antal adta át neki az elismerést 2012-ben, amit azzal indokolt, hogy Schmitték ugyan nem a kerületben laknak, de 

Schmittné Makray Katalin "annyira aktív részese a belvárosi közösségnek, hogy tiszteletbeli belvárosinak számít". 

Még azt is hozzátette, hogy "Az olimpiai ezüstérmes tornász a versenysport mellett a tömegsportot, a mozgás, az egészséges életmód népszerűsítését is fontosnak tartja és 

az államfő feleségeként is mindig a magyar ügy szolgálatát tartotta szem előtt".

Áder átveszi

Érdekes, hogy Schmitt Pált, aki pedig szereti a különböző címeket, sehol nem választották díszpolgárnak, talán a tömegsportért tehetett volna többet. Utóda, Áder János viszont nem ugrik el, ha megtisztelik. 

Szülővárosa, Csorna volt az első a sorban 2012-ben. Aztán jött Szentgotthárd, "A környezetvédelem érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül", majd egész Győr megye díszpolgára lett. 

Orbán miniszterelnökként nem veszi át

Orbán Viktor az erdélyi Szék és Esztergom díszpolgára. A címét még 2006 március 15-én, a Mária Valéria híd felépítésében vállalt szerepéért kapta. Az elismerést csak 2008 október 23-án vette át a rosszemlékű Meggyes Tamás polgármestertől. Tapolca díszpolgárai között is ott van, 2003-ban került a listára, de annak nincs nyoma, hogy átvette a címet. Ahogy Edelény is megszavazta számára 2000-ben az elismerést, de azt nem vette át. 2009-ben ezt azzal indokolta, hogy míg hivatalban van, erre nincs mód. 

Orbán Viktor a számára önkormányzatok által odaítélt díszpolgári címeket miniszterelnöki megbízatása ideje alatt nem vesz át – írta a Blikknek is a Miniszterelnökség még 2014-ben. Ezt Orbán valóban tartja. Balog Zoltán miniszter is arra hivatkozva nem vette át egyelőre Ózd 2014-ben neki ítélt díszpolgári címét, hogy még aktív kormánytag, majd nem lesz, lehet ünnepség. 

A Fideszben és különösen a KDNP-ben azért nincs ez kimondva általános szabályként, sőt. Kövér László 2000-ben lett Pápa díszpolgára, az indoklás szerint "szülővárosát támogató kiemelkedő tevékenysége és a rendszerváltozásban betöltött meghatározó szerepe elismeréséül". 

Itt van például Semjén Zsolt, aki ennyire boldogan lett Kalocsa díszpolgára 2014 márciusban:

Sajnos arról nincs kép, amikor 2006-ban Mikóháza is megtisztelte a KDNP-s politikust a címmel. Harrach Péternek sincs miért szégyenkeznie, 

Firtl Mátyás országgyűlési képviselőt pedig úgy választotta meg Kópháza díszpolgárának 2010 nyarán, hogy a KDNP-s politikus a testület tagja, sőt a lánya a település alpolgármestere volt.

Hende Csaba még honvédelmi miniszterként és országgyűlési képviselőként Ják díszpolgára lett. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter  Tiszaszőlős és Tiszafüred díszpolgára lett 2014-ben. Szájer József 2010-ben lett Sopron díszpolgára. Matolcsy Györgyöt viszont még 2009-ben láncolta magához Kozármisleny. 

Tállai András meghatódva köszönte meg 2012 augusztus 20-án, hogy Harsány díszpolgárává választotta őt, szinte könnyezni kezdett:

A térség országgyűlési képviselője akkor a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára is volt. Szerinte egyáltalán nem divat és szokás, hogy politikust kitüntessenek vagy elismerjenek, bezzeg kritikából annál többet kap ő maga is. 

Tállai András talán már elfelejtette, hogy ekkor már Mezőkövesd díszpolgára volt, igaz tíz évvel korábban, 2002-ben kapta a címet, mert "segítségével valósult meg a templomépítés, az elkerülő út, a szennyvízcsatorna beruházás és a Kavicsos-tó rekultivációja. A sport és a kulturális értékek megőrzésében is közreműködik. Aktív közéleti személyiség, 2001. januárjától a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára". Azóta meg stadion is lett, a csapat pedig megjárta az NB I-et.

Mezőkövesden a hála más módját kell kitalálni, de több település sem törődött a politikusok semmibe vevő divattal. 2013-ban Emőd választotta díszpolgárává az önkormányzati államtitkárt. 2015-ben Bükkábrány lázadt fel az ellen, hogy politikust nem szokás elismerni, és díszpolgárságot adott Tállai Andrásnak augusztus 20-án. 

Most március 15-én pedig Mezőcsát jelezte, hogy ők is megbecsülik Tállai Andrást.

Maradt még pár település a választókörzetében, akik lemaradtak, de lesz még augusztus 20-a idén is, meg a következő években is. 

Deutsch Tamás, Csongrád megye díszpolgára

Az alap, hogy egykori polgármesterek, képviselők megkapják a díszpolgári címet, már államtitkárként vagy kormánymegbízottként. 

Deutsch Tamásnak viszont nem sok kötődése van Csongrád megyéhez, aminek díszpolgára lett. A 2012-es döntés indoklása szerint a politikus Csongrád megyét és a térséget képviseli az Európai Parlamentben. Gazdag János a közgyűlés MSZP-s tagja szerint Deutsch kötődése a megyéhez annyi, hogy "a sokadik barátnőjét Hódmezővásárhelyen találta meg". Eddigre viszont már ez a szál is kihűlt. 

Deutsch maga is azt mondta a díj átvételekor, hogy 

"Gondolkodtam, mivel is érdemeltem ki a kitüntetést. Kérem ne vegyék szerénytelenségnek, de arra jutottam, hogy leginkább talán azzal, hogy mindig, minden helyzetben vállaltam önmagam."

Viszont előfordult, hogy valaki hiába városvezető 50 éve, és terjesztik fel megyei díszpolgári címre, nem kapja meg. Pásztor Béláról van szó, aki ötven éve vezeti Veresegyházát. Mivel még tanácselnökként kezdte, ezért pártállami múltja van, a Jobbik ezért nem támogatta a Pest megyei díszpolgári címét, amire a DK terjesztette fel Pásztort. A Fidesz pedig azért nem szavazta meg, mert Pásztor még aktív politikai szereplő.

Kovács László csak nőnapozni tért vissza másfél évtized után 

A települések szívesen választanak hatalmon lévő politikust. Aztán úgy járnak, mint Kisvárda Kovács Lászlóval. Őt még külügyminiszterként tüntették ki 1998-ban. Annyi kötődése volt a városhoz, hogy az apja családja kisvárdai, nagyszülei ott éltek, gyerekkorában többször járt a településen. Miután kitüntették, majdnem 15 évig nem ment a városba, nem vállalta a 2010-ben sem az országgyűlési képviselő-jelöltséget sem, aztán nemrég az MSZP városi nőnapi ünnepségén mondott köszöntőt. Ekkor megígérte a helyi lapnak, hogy gyakrabban jár majd a városba, ahol most már a helyi Seszták miniszter jár ki 1,5 milliárdos stadiont. Csak idő kérdése, hogy Seszták mikor lesz a település díszpolgára. 

Kovács kisvárdai címe is mutatja, hogy nem a Fidesz vezette be a politikusoknak szinte kötelezően járó díszpolgári címet, csak még lelkesebben tovább ápolják ezt a szép hagyományt. Baja Ferenc, egykori MSZP-s környezetvédelmi miniszter például 1998 óta Nyíregyháza díszpolgára "a város közéletében hosszú időn át kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként". Kiss Péter Celldömölk és Szatmárcseke díszpolgára, Szekeres Imre Jászapátié. Kuncze Gábort belügyminiszterként a Nógrád megyei Ságújfalu tisztelte meg a címmel 1996-ban. 

A XIII. kerületet 1994 óta vezető Tóth József pedig a mai napig irányt mutat abban, hogy a baloldal hogyan képzeli a díszpolgári címet. A listán ott van művészek és sportolók mellett Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita, Farkasházy Tivadar és Horn Gyula is.  

Csurka István díszpolgár

Tömörkényben talán már nem is emlékeznek rá, hogy 1998 nyarán Csurka István MIÉP-elnököt választotta díszpolgárrá a helyi önkormányzat egyik utolsó intézkedéseként  „a magyarságtudat ápolásáért, a magyarság fennmaradásáért folytatott állhatatos és eredményes közéleti tevékenységéért". A következő testület aztán vizsgálta a visszavonás lehetőségét, de mintha nem jutottak volna semmire. 

Még Sztálintól is nehezen vették vissza

Az utólagos visszavonás egyébként sem egyszerű. Még Sztálin budapesti díszpolgári címének visszavonása sem ment simán. Igény volt rá, a Fővárosi Közgyűlés 2004-ben hozott is egy állásfoglalást, hogy Sztálint nem tekintik díszpolgárnak, végül már a fideszes többség törölte is, bár a jelek szerint nem volt miért, mert ekkor már nem volt díszpolgár. Sztálinnal együtt az 1848-49-es szabadságharc leverőit is törölték a díszpolgárok listájáról, bár itt is vita volt arról, hogy egyáltalán azok voltak-e még. 

Kertész Ákos (nem a Nobel-díjas Imre) díszpolgári címét viszont nagyon gyorsan vette vissza a fideszes többségű közgyűlés, miután a Kanadába emigráló író az Amerika Népszavában megjelent cikkében lesújtóan fogalmazott a magyarokról. Soros György még maradhatott a listán. 

Általában sima ügynek tűnik sportolót kinevezni. De például Grosics Gyula visszautasította a 2009-ben megszavazott címet, mert haragudott az őt a Nemzet Sportolója címre nem felterjesztő Gyurcsány Ferencre és Demszky Gáborra is. Azt mondta, Grosics Gyula azt mondta: amikor átnézte a névsort, az volt az érzése, hogy mint egyfajta "díszpinty virít" ott, mert egyedüli jobboldali emberként kapta volna meg a díjat, ráadásul Sztálin mellé sem akart odakerülni. 

Ennek ellenére Budapest díszpolgára lett, sőt, éppen emiatt az ekkor már Tarlós István vezetése alatt lévő főváros is saját halottjának tekintette az Aranycsapat 2014-ben elhunyt kapusát. 

Kárpáti György sem vette át Demszkytől a díszpolgári címet 2008-ban. Ennek előzménye az volt, hogy a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót az akkori főpolgármester a sajtóban megjelent ügynökvád alapján arra szólította fel, hogy ne vegye át a kitüntetést. Kárpáti erre mondta azt, hogy nem is venné át Demszkytől. Tarlóssal már nem volt baja. 

Nem mérhető Sztálinhoz a kétszeres olimpiai bajnok futballista Novák Dezső és a lassan örökös állatkert-igazgató Persányi Miklós, de a XVI. kerületben az ő díszpolgári címük is nagy vihart kavart. A baloldali-liberális többségű testület választotta őket díszpolgárrá, Persányit 2003-ban, Novákot 2004-ben. Az állatkertigazgató Persányi aztán környezetvédelmi miniszter lett, Novákról kiderült, hogy ügyök volt, ezért a új, jobboldali többségű testület felszólította őket, hogy adják vissza a címüket, mert az egyikük aktív politikus lett, a másikuk pedig III/III-as múltja miatt.

Háborús bűnös a díszpolgárok között

Szegeden 2011-ben fosztották csak meg díszpolgári címétől Rákosi Mátyást. Ekkor még a nácibarát kormányfő, Gömbös Gyula maradhatott a listán, 2014-ben aztán mégis törölték. 

Orosházán viszont megerősítették Gömbös díszpolgári címét, amit azzal indkolt a helyi Fidesz, hogy

"nem lehet egyetérteni azzal, ha valakinek a tevékenységét és életútját az adományozást követő hetven év eltelte után felülvizsgálják és a képviselőtestület többségének meggyőződése szerint átértékelik".

És egyébként is, Vastagh Pál MSZP-s miniszter is díszpolgár, tőle sem vették el.

Gömbös és a végül amerikai nyomásra leállított szoborállítás miatt reflektorfénybe került Hóman Bálint még mindig több település díszpolgára. Székesfehérváron Hóman és Imrédy Béla mellett a kommunista Münncih Ferenc is díszpolgár. 

Kiskunhalason vegyesen vannak nácik és kommunisták: továbbra is díszpolgár Jaross Andor, a magyarországi zsidók deportálásának egyik vezetője, Gömbös Gyula, Horthy Miklós, de Garbai Sándor, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának elnöke is. 

A legtöbb díszpolgári címet a rendszerváltás után Habsburg Ottó kapta (több mint ötvenet), bár Gyulán azért néhányan megtántorodtak 2002-ben, amikor éppen március 15-én adták át az elismerést. A neki díszpolgári címet adó települések megalakították a Habsburg Ottó baráti kört, a Habsburg titkárság pedig évente egyszer össze is hívta a tagokat, és a rendezvényre elment Habsburg Ottó is.