A héten összeül az Európai Bizottság és az EU-s belügyminiszterek tanácsa is, hogy megvitassák a keddi brüsszeli terrormerénylet utáni teendőket. A belügyminisztereket várhatóan csütörtökre hívják majd Brüsszelbe, tanácskozásukon pedig az uniós határok külső védelme, a már meglévő személyi adatbázisok használata és egy új légiutasadat-nyilvántartó rendszer (PNR) lesz a téma.

A PNR arra szolgálna, hogy az EU hatóságai könnyebben kiszűrhessék a közel-keleti háborús zónákba és onnan visszautazó európai dzsihádturistákat, akikből a legtöbb európai merénylő is kikerül. A rendszer felállítására vonatkozó javaslatot már hónapokkal ezelőtt benyújtotta a Bizottság, de a tervezet elakadt az Európai Parlament előtt, mert több baloldali képviselőcsoport azt követeli, hogy két, személyiségi jogokat védő jogszabályt is elfogadjanak ezzel együtt. Bernard Cazneuve francia belügyminiszter épp néhány napja akadt ki, mennyire felelőtlenek ezek a baloldali képviselők, amiért hátráltatják a PNR felállítását.

A határőrizetre az Európai Bizottság a meglévő EU-s határőrizeti szervet, a Frontexet turbózná fel: egységes határ- és partiőrséget faragna belőle. A Frontex EU-s munkatársai mellé minden tagállam 1500 főt adna. Ez az 1500 ember az adott tagállam hatóságainál teljesítene szolgálatot, de a Frontex bármikor behívhatja őket EU-s feladatok ellátására.

A legnagyobb újdonság viszont a továbbfejlesztett Frontexben az lenne, hogy

a Bizottság akkor is beküldethetné a közös határvédelmi egységet egy tagállamba, ha az kifejezetten elutasítja a segítséget.

Az új Frontex tervezetét rengetegen vitatják, több kritikus a nemzeti szuverenitás súlyos megsértését látja benne. A döntést elvileg minősített többséggel kell elfogadni, tehát akár néhány akadékoskodó tagállam feje fölött is dönthet majd a tanács. Más ügyekben viszont zsarolhatnak a Frontexet ellenző tagállamok is, ezért is nagyon fontos, hogy milyen megállapodások születnek majd a belügyminiszterek találkozóján. (Eurológus)