Annyira horthysta szellemben építik újra a Várat, hogy a Nemzeti Hauszmann Terv testületének három tagja is felmondott
2016 március 18., 20:18
Irtózatos pénzeket költene el a kormány a középszerűség restaurációjára, mondja Budapest egykori főépítésze
Írtunk mi is arról, hogy a Budai Vár átépítésének kigondolására létrehozott Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületéből lemondott Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista.
Most az egykori budapesti főépítésszel, Schneller Istvánnal készített interjút a Népszabadság.
Ebben arról beszél, hogy eredetileg komolyan elhitték, hogy a kormány meg fogja hallgatni szakmai véleményeiket a Budai Vár átépítésével kapcsolatban.
"De nem vitára invitáltak bennünket, hanem közönségnek. Nem a véleményünkre voltak kíváncsiak, csupán tájékoztattak minket a kormány terveiről."
- mondja Schneller, aki többek között példaként hozza, hogy a Belügy- és a Nemzetgazdasági Minisztérium Várba költöztetéséről ők is csak a sajtóból értesültek.
"A döntési mechanizmus, a koncepciónélküliség és az egyre jobban erőltetett historizáló stílus együtt volt vállalhatatlan számunkra. Az elmúlt hónapokban rá kellett ébrednünk, hogy nem vagyunk többek biodíszletnél. Mi erről mondtunk le."
Lemondásuknak elmondása szerint nem az volt a fő oka, hogy egyszerűen a Horthy-korszakban érvényes építészei elgondolások felélesztése történik. De az tény, hogy már a nyitóülésen megfogalmazódott, hogy a felújítás fő elve Magyarország történeti folytonosságának helyreállítása lesz, úgy, hogy a német megszállás és Nagy Imre újratemetése között eltelt időt egyszerűen kitörlik. Pont, mint ahogy a Kossuth téren történt.
"A Várban is olyan épületeket akarnak százhúsz éves rajzok, illetve fényképek alapján visszaépíteni, amelyek eredetileg sem képviseltek kimagasló építészeti-művészeti értéket,
ami indokolná a teljes helyreállításukat A középszerűség restaurációja irtózatos pénzt, százmilliárdokat emésztene fel. Ráadásul egy olyan politikai, gazdasági és művészeti szempontból egyaránt válságos korszakot készülnek megidézni, amely az I. világháborúba, majd Trianonba torkollott."
- mondta erről a Népszabadságnak az egykori főépítész.
Szó esik a Liget-projektről is, amivel szintén nem ért egyet. Szerinte érdemesebb lenne az erre szánt forrásokat szétszórni, nem egyetlen helyre kell öt múzeumot felhúzni, és odaterelni a turistákat.
Tiltakozó petíciójukat már tízezren írták alá, és mint mondja, szerinte a kormánynak el kellene elgondolkoznia azon, hogy érdemes-e olyan terveket erőltetni százmilliárdokért, amelyek ekkora ellenérzéseket váltanak ki a választokból. Lehet, hogy a folyamat leállítása már lehetetlen, de a lázálmok mérséklése is jelentős siker lenne Schneller szerint. Például ha a Magyar Nemzeti Galéria maradhata a Várban, az rögtön hatalmas területet mentesítene a Ligetben.
"S közben az is kiderülhetne, hogy a Liget projekt valójában csak egy fedőterv, amelynek fő célja a Vár kiürítése, kormányzati célra hasznosítása."
- mondta erről Schellner.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.