Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese keddi sajtótájékoztatóján dobta be, miszerint Pintér Sándor terrorizmus elleni javaslatai között szerepel, hogy
„tilthatóvá tennének olyan kommunikációs eszközöket, amelyeknél a titkosítás miatt a hatóság nem tud élni a törvényesen engedélyezett adatmegismerés jogával sem.”
Később az Indexnek nyilatkozva Gulyás annyit finomított a nyilatkozatán, hogy a tiltás nem az okostelefonok betiltására vagy korlátozására, hanem a telefonokon ingyen telepíthető titkosító appokra vonatkozik. Mivel az olyan alkalmazásokkal, mint a CryptTalk, a Secphone és Silent Phone valóban nem tud mit kezdeni a nemzetbiztonság, ezért ezek terjesztését nehezítené, sőt illegálissá tenné a magyar belügy.
A javaslat részletei még nem ismertek, de az ötlet önmagában elég ijesztő, mert
a hasonló intézkedések eddig általában oda vezettek, hogy nem a terroristák elfogását könnyítették meg, hanem a felhasználók személyes adatait tették kiszolgáltatottá a bűnözőknek és a hackereknek.
Kun Szabolcs, a Gulyás által konkrétan említett CryptTalk nevű, hívástitkosító programot fejlesztő cég vezetője a 444-nek azt mondta, hogy a betiltással csak a kommunikációs rendszerek gyengítését érnék el, de a terroristákat nem korlátoznák abban, hogy újfajta titkosítást találjanak ki maguknak.
Szerinte a publikus internethálózaton átvitt digitális adatok megfelelő titkosítása alapvetően szükséges ahhoz, hogy a felhasználók ne legyenek kiszolgáltatva a rosszindulatú támadásoknak.
„Ha betiltják vagy korlátozzák a titkosított hang-, üzenet- vagy e-mail kommunikációt, a bűnözőknek akkor is adott a következő lépés: beleírják a közölni kívánt információt egy dokumentumba, azt titkosítják és átküldik akár titkosítás nélkül e-mailen. Ez esetben a kommunikációs szolgáltatás nyújtója nem fog tudni mit tenni hatósági megkeresés esetén. Ekkor következő lépésként már csak a titkosítást általánosságban tilthatjuk be, ami a digitális apokalipszissel lenne egyenlő.”
-mondta Kun Szabolcs, aki úgy látja, ezzel csak a törvénytisztelő állampolgárok adatait és szolgáltatnák ki a világ hackereinek.
Akik ezután is titkosítást használnak, azok éppen a terroristák és a szabályzással nem foglalkozó törvényen kívüliek lesznek, mivel nekik saját rendszereik és fejlesztőik vannak. Attól pedig, hogy az egyik programot betiltják, még a tudomány nem fog megszűnni, számos forrásból lehet majd megoldást beszerezni, lemásolni.
A biztonsági rendszerek gyengítéséhez az is elég, ha csak hátsó ajtókat (backdoor) nyitnak meg a hatósági eléréshez. Ezzel az a gond, hogy a rendszerek biztonsági szintjét beépítésükkel gyengítjük, ráadásul ha valamibe egyszer bekerül egy ilyen rés, azt nemcsak a hatóságok, hanem a bűnözők is ki tudják használni.
A biztonságos kommunikációval foglalkozó cég vezetője szerint elképzelhető, hogy a döntéshozók csak jót akarnak, de éppen ezért kellene különös körültekintéssel vizsgálniuk a kérdéskört. Ha korlátozzák vagy betiltják a kommunikációt titkosító szolgáltatásokat, vagy kötelezik a gyártókat a hatósági hátsó ajtó beépítésére, azzal éppen az állampolgáraink biztonságát és szabadságát korlátoznák - ugyanazt, amit elvileg védeni akarnak.
A kommunikációs szolgáltatások titkosságáról nemrég az Egyesült Államokban is komoly vita alakult ki, miután az Apple az erről szóló bírósági végzés ellenére sem volt hajlandó hozzáférést biztosítani az FBI-nak a tavaly decemberben Kaliforniában 14 embert meggyilkoló páros egyik tagja, Syed Rizwan Farook telefonjához. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója szerint az amerikai kormány olyat kér tőlük, ami veszélyeztetné az ügyfelek biztonságát. Ezért a cég megtámadja az ítéletet, aminek szerintük a konkrét ügyön jóval túlmutató következményei lehetnek.
Itt egy elég jó összefoglaló a vitáról John Oliver-től:
Kedden az FBI visszavonatta azt a bírói végzést, amely egy Iphone feltörésére kötelezte az Apple-t, mert sikerült a cég segítsége nélkül is feltörni a San Bernardinó-i merénylő telefonját. Mivel bebizonyosodott, hogy bármelyik Iphone-t fel lehet törni, az Apple azt kérte az FBI-tól: ossza meg a céggel a technikai részleteket, hogy javíthassák a hibát.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.