A tiltakozó tanárok szerdán nem engedelmeskednek az államnak

A március 15-ei tüntetés. MTI Fotó: Mohai Balázs

Szerdán reggel nyolc és kilenc óra között legalább 140 iskolában tartanak tilakozásokat.

Ez az, amit Pukli István a március 15-i tüntetésen ígért be arra az esetre, ha a miniszterelnök és az államfő nem kérnek bocsánatot a megfélemlített emberektől. Nem kértek (sőt, Orbán még viccnek is minősítette a felvetést), de igazából nem is számított arra senki, hogy ilyesmi fog történni: a bejelentés óta pontosan lehetett tudni, hogy lényegében sztrájkot hirdettek. 

Nem működnek együtt

Illetve egészen pontosan nem is sztrájk lesz a holnap akció, hanem polgári engedetlenség. Ami a köznapi nyelvben nem tűnik nagy különbségnek, mégsem ugyanaz a kettő. 

A sztrájk egy intézményesült tiltakozási forma, törvényben meghatározott feltételei vannak, ha viszont ezek teljesülnek, sztrájkolni joguk van a munkavállalóknak, hogy így gyakoroljanak nyomást. Ez egy munkajogi vívmány, aki sztrájkol, egyszerűen csak ezzel él.

A tiltakozó pedagógusok viszont azt mondják, hogy a magyar sztrájktörvényben meghatározott feltételek olyan szűkre vannak szabva, hogy ha azt mind betartanák, érdemi tiltakozás nem is lenne lehetséges.

Ehelyett jön a polgári engedetlenség, ami leegyszerűsítve főleg abban különbözik a sztrájktól, hogy ehhez alapvetően nincs joguk a polgároknak. Sőt, ezzel törvényt sértenek, épp ez a lényege.

“A polgári engedetlenség azt jelenti, hogy valamilyen magasabbrendű jogi vagy erkölcsi normára való hivatkozással, törvénysértő, de erőszakmentes és jóhiszemű módon tiltakozunk egy súlyos jogsérelem vagy igazságtalanság ellen”, írja a Tanítanék mozgalom.

Ha nincs más eszköz

A TASZ 2013-ban így határozta meg a fogalmat:

“Polgári engedetlenségnek nevezzük, ha egy ember vagy csoport szándékosan azért követ el törvénysértést, hogy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra hívja fel a közfigyelmet. Ilyen tettre akkor kerül sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség jellemzője, hogy nem jár erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait. Az engedetlenkedő tudja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, és vállalja a hátrányos következmények kockázatát.” A szervezet most is kiadott egy tájékozatatót, amiben azt írták:

“Az akció úgy ítélendő meg, mint polgári engedetlenség. Erre utal az is, hogy célja – értelmezésünk szerint – elsősorban a közoktatásban tapasztalható kirívó igazságtalanságok, a művelődéshez, az egyenlő bánásmódhoz és a tanítás szabadságához való alkotmányos emberi jogok sérelme elleni tiltakozás, változás elérése.” 

Erkölcsi lázadás

A szerdai akciót tehát nagyjából úgy lehet leírni, hogy a formája az lesz, amit a köznapi nyelvben sztrájknak hívunk (a munka megtagadása), de valójában lényegesen több ennél. A polgári engedetlenség Magyarországon viszonylag szokatlan, miközben évszázados hagyományai vannak Henry David Thoreau-tól Gandhiig.

2007-ben Varga Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogászprofesszora így írt az akkor még Fidesz-pártlapként működő Magyar Nemzetbe a fogalomról:

"A polgári engedetlenség erkölcsi lázadást, szembeszegülést jelző fogalom, amely lelkiismeretünk szava érvényre juttatásának egyik lehetséges módját írja körül. Kockázatvállalás, sőt biztos fenyegetettség ellenére az emberi altruizmus, másokért való önfeláldozásunk egyik történelmileg kialakult módja ez. Sajátos eszközeinek köszönhetően hatását is specifikus módon éri el. Éppen azért, mert minden elemét valamiféle morális kiállás hatja át, nem feltétlenül arra való, hogy részvétlen kívülállók könnyedén minősítgethessék. Hiszen tettét polgári engedetlenségnek mondva a cselekvő nem tesz mást, mint rövidített kifejezéssel egy adott történelmi hagyomány körébe sorolja eljárásának szándék szerinti indítékát és célrendszerét. " Azt írta, "a polgári engedetlenség az erkölcs nevében tett kihívás a joggal szemben", és "különösen visszás, ha polgári engedetlenség gyakorlását a közhatalom birtokosa minősítgeti". Mindez persze akkor még az MSZP-kormánnyal szemben fogalmazódott meg.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár azt mondta, "még nem lehet megmondani, hogy milyen következményei lesznek annak, ha valaki részt vesz a március 30-ai polgári engedetlenségen, de az biztos, hogy Magyarországon ma egy tanárnak sem kell félni, különösen a kormányzattól nem, hiszen minden problémás kérdéssel foglalkoznak. A tanároknak maximum annyi bántódásuk esik, hogy az adott órát pótolniuk kell, mert a gyerekek érdeke mindennél fontosabb." 

 A TASZ is azt írta, "önmagában az akcióban való részvételnek nem lehetnek büntetőjogi vagy szabálysértési következményei, a tervezett munkabeszüntetés nem valósít meg semmilyen büntetőjogi tényállást, sem szabálysértést".  

A diákok felügyeletét az államtitkár szerint viszont minden esetben meg kell oldani, és nem lehet őket "politikai cselekvésre buzdítani". 

Az biztos, hogy a tiltakozások iránt óriási az érdeklődés. A március 15-i tüntetést 600 ezren nézték élőben az ATV-n, a kutatások szerint pedig a közvélemény nagy többsége a tanárok mellett áll. A tiltakozók pedig azt ígérik, hogy ha a kormány továbbra sem teljesíti a követeléseiket, egyre hosszabb akciók jönnek.