A Föld felületére egy óra alatt sugároz annyi energiát a Nap, mint amennyi az emberiség globális energiaszükséglete egy évben. Ennek egyelőre igen csekély részét hasznosítjuk villamos-, vagy hőenergia termelésére. Ahogy azonban egyre nagyobb mennyiségben termelik és telepítik a napenergiát hasznosító készülékeket, úgy lesznek ezek egyre olcsóbban hozzáférhetőek és egyre gyakoribbak. Talán még nálunk is. A svájci ABB konferenciáján hangzott el ezzel kapcsolatban az alábbi néhány Érdekes Adat:

link Forrás

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a a megújulók részaránya az telepítésre kerülő létesítmények között. A tavalyi évben összesen kb. a paksi atomerőmű harmincszorosának megfelelő teljesítményű napelemet telepítették globálisan (közel 60 GW). 2014-hez képest több, mint 30 százalékkal gyorsult a növekedés üteme. A kétezertízes években folyamatosan emelkedett a frissen telepített napelem kapacitások száma, az első két évben főleg Németországnak köszönhetően. Az utóbbi években pedig Ázsia kapcsolt rá ezerrel a fotovoltaikus rendszerek telepítésére. A tavaly installált új kapacitások felét adja Kína és Japán együtt, őket követte az USA, a globális telepítések hatodával. Kontinensünkön Nagy-Britannia vitte a prímet 2015-ben.

Az energiamixben, azaz az adott ország villamos energia-felhasználását adó források arányát tekintve Európában még mindig Németország az éllovas a megújulók tekintetében. Ott az éves áramfelhasználás közel 8 százalékát fedezik napelemek. Ez így felhasznált energiamennyiség (kb. 40 TWh) egyébként megegyezik a hazai éves teljes áramfogyasztással (2014-ben 42,5 TWh). Ezt ott összesen 40 GW teljesítménnyel érik el, azaz kb ennyivel tudnánk fedezni szinte kizárólag megújulókból áramigényünket.

Hogy állunk mi ehhez képest?

Nem csak globálisan és nem is csak az EU-ban kullogunk a megújulós lefedettség terén a lista végén, a régiónkban is elszomorítóak az adatok hazánkra nézve. Mindenki kapaszkodjon meg: a lakossági és erőművi napelemek teljes kapacitása alig éri el a 110 MW (azaz 0,1 GW!) teljesítményt. Ez a németek háromszázadrésze, a britek nyolcvanada, a csehek és románok huszada, szlovákok ötöde és a szlovénok fele.

Míg a közös kasszából alsó hangon négyezer milliárd forintot szánunk a paksi atomerőmű kapacitás fenntartására és bővítésére, addig a megújulók ösztönzésére nem tettek túl sok erőfeszítést eddigi kormányaink. Sem jogi, sem gazdasági értelemben nem könnyítik meg a környezetünkre kevéssé káros technikák elterjedését, így pl. nem jár rá adókedvezmény, sőt még környezetvédelmi termékdíjjal is megfejelik az egyre olcsóbb, de még mindig költséges napelemek beszerzését. A megújuló energiaforrások telepítése pedig nem csak globális értelemben tenné függetlenebbé hazánkat, de a lakosságnak is biztonságosabb és függetlenebb lenne az energia ellátása.

Itthon is gyártanak napelemeket, de még ha importálnánk is, az egyszeri beszerzést követően nincs ciklikus energiahordozó-felhasználás és nem keletkezik hulladék sem. Azaz, ha megújuló források kihasználásra szolgáló termelőberendezéseket veszünk akár külföldről is, utána nem kell folyamatosan “üzemanyagot” beszerezni hozzá és a hulladék lerakással sem lesz költség. Gondoljunk bele, milyen függetlenséget biztosítana a háztartásoknak, ha az energiafelhasználásuk nagy részét (mind áram, mind hőigényét) nagyrészben megújulókkal elégítenénk ki. Ez lehetne az igazi és drasztikus rezsicsökkentés.