Ügyészég: Nem vethető fel, hogy hibázott a felügyelet, amikor nem vették észre, hogy "Karácsony Miklós" hatvan milliárddal gurigázik

2016 április 4., hétfő 7:33

Két hónappal a Quaestor-ügy után bemutatta a vádiratot az ügyészség a másik – egyben eredeti és igazi – brókerügy, a Buda-Cash ügyében is. De Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek volt néhány kemény szava a törvényszékről, amellyel szombaton váratlan háborúja pattant ki az ügyészségnek a Quaestor-ügy miatt.

"Karácsony Miklós", a bűnszervezet és a felügyelet

A Buda-Cash ügy fő vádlottja V. Péter, de P. Zoltán alapító-tulajdonos, továbbá T. Péter, Gy. János és P. Gyula – mind a Buda-Cash igazgatósági tagjai, ha valakit érdekel a nevük – is vádlott. Ők az ügyészség szerint egy bűnszervezet tagjai, a sokféle elkövetett bűncselekményért egyenként 25 évet kaphatnak. Hat korábbi gyanúsítottal szemben viszont megszüntették a nyomozást.

Érdekes módon a sértettek nem az ügyfelek, hanem maga a Buda-Cash, aminek viszont mögöttes felelőssége van. Ennek az az oka, hogy a vagyont – persze jogsértő módon – együtt, ömlesztve kezelték a cégnél. Ezért a vádirat sem olyan hosszú, csak 60 oldal (a Quaestor-ügyben 1500), miközben az együttes kár azért itt is elég jelentős, 115 milliárd forint.

Három vádpont van:

1. Anélkül vásároltak tőzsdei értékpapírokat az ügyfelek pénzéből, hogy erre az ügyfelek megbízást adtak volna.

Idő: 2007 április - 2014 május, kár: 40,2 milliárd forint.

2. V. Péter elsőrendű vádlott offshore számlákra utalt pénzeket a Buda-Cash vagyonából, pénzmosás gyanúját felkeltve.

2008 április – 2014 május, ellopott pénz: 9,2 milliárd forint.

3. A későbbi DRB bankcsoportot adó takarékszövetkezetek vagyonának megszerzése, a Buda-Cash hiányzó vagyonának pótlása ezáltal.

Ezt 2007-ben határozták el a Buda-Cash vezetői; eleinte állampapírok vásárlására szereztek megbízásokat a takarékoktól, ám valójában nem vettek semmit. Később meg is vásárolták a takarékokat. Összesen 66 milliárd forint kárt okoztak ezzel. 

A csalássorozatban nem elhanyagolható szerepet játszott egy fiktív személy, "Karácsony Miklós". Az ő nevén lévő technikai álszámlával leplezte el a a Buda-Cash a felügyelet előtt a valóban meglévő vagyon és az ügyfelek felé kimutatott vagyon különbözetét.

Hogyhogy nem szúrt ez szemet senkinek a felügyeletnél vagy tíz éven keresztül, ahogy az sem, hogy közel tízmilliárdot utaltak ki offshore számlákra?

Ibolya szerint nem az ő dolga, hogy ezzel foglalkozzon. Viszont semmi olyan adat nem merült fel a nyomozás során, ami alapján fel lehetne vetni, hogy az ügyészség bármit is mulasztott volna.

Nem csak a felügyelet nem hibázott, politikai szál sincs, mondta Ibolya. Ami azért egy tíz-húsz éves csalássorozatnál elég megmosolyogtató.

Megtudtuk viszont, hogy a Buda-Cash alapító-tulajdonosát, a milliárdos P. Zoltánt csak azért tartóztatták le hónapokkal később, mert csak később jött össze a magalapozott gyanú alapjául szolgáló bizonyíték. Korábban senki nem vallott rá, és az ügyészség számításba vette azt a "személyes körülményt" – itt vélhetően a sajtóban korábban megjelenő alkoholizmusról van szó –, amire P. Zoltán hivatkozott.

P. Zoltán.

Ibolya: túlterhelt bírónőre tolták a Quaestor-ügyet

Kőkeményen nekiment a fővárosi főügyész a törvényszéknek is. Ibolya Tibor szerint a bírónő, akihez szignálták a Quaestor-ügyet, túlterhelt, nagyon sok tárgyalása volt az utóbbi két hónapban (egy 36 vádlottas orgazdaság, hitelintézetek sérelmére elkövetett csalási ügyet tárgyalt).

Az ügyész szerint ez az oka annak, hogy  "mondvacsinált" indokokkal visszadobták az ügyészség vádiratát, valójában egy túlterhelt bíró akarhat csak időhöz jutni, sejtette Ibolya.

“Nagyon rosszul gondolja, aki azt gondolja, hogy a Fővárosi Főügyészség szó nélkül fogja hagyni, ami szombaton történt”, mondta Ibolya.