Egy néhány gramm súly űrszondát egy napvitorlaszerűség mögé kötnének, és aztán egy iszonyú nagy teljesítményű lézer segítségével gyorsítanák fel a Földről a fénysebesség 20 százalékára.

Így 20 évig tartana odaérni a Naprendszertől 4,3 fényévnyire lévő Alpha Centauri rendszerbe.

Összehasonlítás képen: a most használt meghajtással, például amivel a Plutó közelébe ért a New Horizons űrszonda az utazás 20 ezer évig tartana.

Sajnos magamtól egyáltalán nem tudom megítélni, hogy mennyire reális ez a terv, de viszonylag komoly emberek támogatják: egy Juri Milner nevű orosz milliárdos, Stephen Hawking és Mark Zuckerberg. A projekt "ügyvezetőjének" a NASA Ames kutatólaborjának volt vezetőjét kérték fel.

Első körben 100 millió dollárt (27,3 milliárd forint) szánnak arra, hogy egy prototípust, vagy legalább is annak reális tervét elkészítsék, míg a teljes projekt valódi költségvetése 10 milliárd dollár (2700 milliárd forint) is lehet. Ebből olyan infrastruktúra épülne ki, amivel aztán sok ilyen apró szondát lehetne elindítani az űrbe.

Jelenleg nem áll rendelkezésre a technológia, hogy megcsinálják a dolgot, a projekt honlapján már most 20 olyan probléma szerepel, amit jelenleg nem tudnak még megoldani a kutatók.

Viszont úgy számolnak, nem alaptalanul, hogy ha a miniatürizálás, a chipek számítási sebességének növekedése, az elemek hatékonysága, a digitális kamerák érzékenységének növekedése, és a többi a szükséges technológia kb. olyan ütemben fejlődik a következő 15 évben, mint az előzőben, akkor addigra megvalósítható lesz az utazás.

Jöhetett volna korábban is ez az egész. Ha nagyon optimistán számolok, szóval tényleg 15 év múlva elindulnak, 20 évig tart az utazás, és rögtön az első szonda küld is vissza képeket, ami még 4 évig tart, míg ideér, szóval akkor a legjobb esetben olyan 39-40 év múlva lesznek meg az első "közeli" képek az Alpha Centauri naprendszerből, és azt már nem biztos, hogy látni fogom. Pedig tök kíváncsi vagyok.