Egy elszabadult szerelvény egy ötfős csoport felé tart, akik a síneken ragadtak. Te egy hídon állsz a sínek felett, egy különösen nagy testű ember társaságában. Ha belököd őt a sínekre, megállítod a szerelvényt, és ő ugyan meghal, de az öt másik megmenekül. Ez a szerelvényprobléma, ami már régóta foglalkoztatja az emberiséget.

Mit választasz?

Mindez nem csak egyszerű játék. Már nem azért, mert különösebben reális lenne a dilemma, hanem mert egy új kutatás szerint

a döntésünk egy ilyen helyzetben jelentősen befolyásolja azt, hogy az emberek mennyire bíznak bennünk.

• Aki azt mondja, öt élet megmentéséért fel lehet áldozni egyet, az következményelvű döntést hoz. Ez azt jelenti, hogy az optimális megoldásra törekszik adott feltételek között.
  
• A másik megközelítés szerint ölni abszolút értelemben vett bűn, függetlenül annak hatásától másokra.
  

A kutatás szerint jóval többen választják utóbbi megoldást, és azt mondják, nem lehet lelökni a hídról valakit azért sem, hogy öt másik ember megmeneküljön. És ez nemcsak egyszerűen érzelmi kérdés, és nem is arról szól, hogy nehéz ezt megtenni.

Azt vizsgálták ugyanis, hogy mások mennyire bíznak meg valakiben, és mennyire szeretnék társnak választani attól függően, hogy ki melyik megoldást választja.

Az eredmény pedig az lett, hogy egyértelműen abban bíznak jobban, és azokat választják inkább, akik az abszolút erkölcsi megoldást választják. A kísérletet pénzzel is elvégezték, ennek eredménye is az lett, hogy a le nem lökőre bíznák inkább.

Ráadásul nemcsak maga a döntés, hanem az is meghatározó tényező, hogy valaki milyen könnyen jut elhatározásra. Aki azt választotta, hogy vonat elé taszítja az embert, de erre legalább vívódás után jutott, abban is jobban bíztak mások, mint abban, aki azonnal lelökte. És annak is kedvezőbb volt a megítélése, aki figyelembe vette a hídon álló társa kérését, bármi is legyen az. Akár azt is, ha meg akart halni.

Vagyis nemcsak érzelmi kérdés ez, hanem tanult viselkedés. Egyszerűen tudjuk, hogy népszerűbbek azok az emberek, akik erkölcsi szabályokat követnek. Ez magyarázhatja azt is, miért lehetnek sikeresek azok a politikusok, akik egyszerű üzeneteket közvetítenek erkölcsi elvek alapján.

Eszerint például, szól a tanulmányt ismertető Quartz példája, ha egy politikus azért áll ki a melegházasság mellett, mert az szerinte alapvető jog, abban jobban fognak bízni, mint abban, aki azért, mert ennek kedvező gazdasági hatásai lehetnek. A példa ugyanígy elképzelhető menekültekkel, vasárnapi zárvatartással, bármi egyébbel. (Quartz)