Alapos posztban szedte össze a Futballsznob, hogyan játsszák ki a magyar csapatok a Magyar Labdarúgó Szövetség szándékát a külföldi játékosok csökkentésére.

A Csányi Sándor által vezetett MLSZ a mostani szezonra anyagilag is próbálta ösztönözni a klubokat, hogy magyar, pláne fiatal magyar játékosokat küldjenek pályára. A csapatok akkor számíthatnak plusz pénzre, ha a keretükben nincs hétnél több "nem hazai nevelésű" játékos, meccsen pedig nincs a pályán háromnál több légiós. Enyhébb szabályok vonatkoznak a nemzetközi kupákban induló csapatokra, ezekben tíz légiós lehet a keretben, bajnokin pedig öten léphetnek pályára. (Más kérdés, hogy ezek a csapatok a nyáron letudják a nemzetközi meccseket, gyors kieséssel, aztán az egész idényben előnyt élveznek a többi magyar csapattal szemben.)

Mi lett a klubok válasza a szigorításra? Úgy elkezdték honosítani a játékosokat, mint addig soha.

A 12 NB1-es klubban jelenleg összesen 18 honosított játékost foglalkoztatnak, akik közül 11-en a szabály bevezetését követően szereztek magyar állampolgárságot. (Egy szezonnal korábban az akkor még 16 első osztályú csapatban csak tíz honosított játékos volt.)

Most ott tart az NB I, hogy az összes légiós ötödéről már kiderült, hogy valójában magyar származású, ezért jár neki az állampolgárság. Akkor pedig nem légiós, jöhet az MLSZ pénze.

Négy olyan csapat van (Videoton, FTC, MTK, DVSC), amelyik indult a nemzetközi kupában, ők elvileg tíz légióst foglalkoztathatnénak, de nem teszik. Aztán ott van a Paks, amelyiknek nincs légiósa, csak egy honosított játékosa. Itt nem arról van szó, hogy trükközni kellett volna a felső keret miatt, a felvidéki Molnár Péter valóban magyar származású, évek óta Pakson játszik. A Disógyőr is messze van attól, hogy kimerítse a légióskeretet.

A legnagyobb honosítók a Honvéd, a szombathelyi Haladás és igen, az elvileg utánpóltás-nevelő Puskás.

A Honvédnál az a furcsa helyzet van, hogy bár valóban van négy honosított játékos (a spiliti születésű Lovric Ivan 2007, a most már Boszniához tartozó Sanski Mostban született Kamber Djordje 2008 óta játszik Magyarországon, Szilágyi Lóránd marosvásárhelyi, Oleksandr Arpadovych Nad, vagy Nagy Sándor ungvári), nem a fiatal magyar játékosok elől veszik el a helyet. A futballsznob számítása szerint az 5 legtöbb időt pályán töltő Honvéd-játékos közül 4 saját nevelésű. Sőt, a legtöbbet játszó 11-ből 7 Honvéd-nevelés.

Ezzel szemben a szándékai szerint Európa top futballakadémiái közé tartozó Felcsúton egyetlen egy saját nevelésű játékos lép pályára rendszeresen, Sallai Roland. A Puskásnál Branko Pauljevics (Szerbia), Marko Dinjar (Horvátország) és Csurko (Ukrajna) mind az idei bajnokságra szerzett magyar állampolgárságot. Ők stabil csapattagok, és így már az MLSZ-pénz is jár, hogy nem növelik a légiósok számát. Csurko - akiről a Puskás főigazgatója azt mondta, hogy „Bízunk abban, hogy a Sahtar Doneckben nevelkedő magyar származású Vjacseszlav Csurko erősíteni fogja a magyar labdarúgást is”- télen érkezett Felcsútra, azonnal megkapta a magyar állampolgárságot, és ez alatt a rövid idő alatt is többet játszott, mint a második legtöbbet pályán lévő Puskás-nevelés, Nagy Zsolt.

De nemcsak az NB I-ben indult be az útlevélgyártás. A másodosztályban csak akkor jár plusz támogatás, ha nincs légiós a keretben. Nem csoda, hogy a Tállai András által istápolt Mezőkövesden egy nap hárman tettek állampolgársági esküt a szezon rajtján. A Futballsznob megjegyzeése szerint közülük ketten már el is mentek máshová, viszont a télen magyarosítottak még egyet. Sajnos már nem a csapat tagja George Menougong, most már György, aki Tállai András nevét is fel akarta venni pár éve a honosítás után. A Seszták Miklós miniszter szárnyai alatt erősődő Kisvárdán három, Szegeden négy honosítottat alkalmaznak, az NB2-ben pedig összesen 13-at.

Egyetlen látványos eredménye van a friss útlevelek mellett az MLSZ-szabályozásának, szinte teljesen eltüntek a kamuból igazolt légiósok. Az előző szezonban 22 olyan külföldi volt, akik összesen nem játszottak 90 percet a csapatukban. A mostani szezonban már csak egy.

A csakafoci megkérdezte az MLSZ-t még novemberben a légiósok honosításáról. Vági Márton főtitkár szerint „Valóban akadt erre példa a közelmúltban, de azt még nem mondhatjuk, hogy nagy számban történtek volna meg a honosítások. Hozzáteszem, általában olyan játékosokról van szó, akik évek óta, akár 5-8 éve itt élnek. Ők nem azért kapják kapják meg az állampolgárságot, mert az MLSZ ezt támogatná, hanem az érvényes jogszabályok azt lehetővé teszik, például magyar a feleségük. Erkölcsileg ez rendben van, de ha azt nézzük, hogy minél több fiatal magyar gyerek legyen a pályán, akkor ennek nem ez az útja”.

UPDATE:

Az MLSZ cikkünk megjelenése után levelet küldött lapunknak. Mint írják, a cikk alapjául szolgáló bejegyzés logikusnak, találónak tűnik, csak tényszerűen nem igaz. A valóság ugyanis ezzel ellentétes, és nem szubjektív, hanem objektív korlátok miatt. A fiatal magyar játékosokkal ellentétben - akik a döntés valódi kedvezményezettei - nem jár semmilyen támogatás a korosabb, magyar állampolgárrá váló külföldiek után (azokat leszámítva, akikkel már évekkel ezelőtt, a döntés ismerete nélkül szerződést kötöttek a klubok).

Ez alapján szerintük inkább inkább dicséret jár a szabályozó szervezetnek, az MLSZ-nek, amely a cikkben felvetett, életszerű, de a szabályozás megléte miatt a gyakorlatban alkalmazhatatlan eljárást előre kizárta a rendszerből.