A GreenPeace holland szervezete megszerezte és nyilvánosságra hozta az EU és az USA közti “szabadkereskedelmi egyezmény” szövegének egy részét. Az európai polgároknak szokatlan ügymenetben a transzparencia teljesen elmaradt, így most olyan információk igazolódtak be, amiket eddig csak pletyka szintjén hallhattunk.
A tervezett megállapodás a kiszivárgott szöveg alapján valóban mélyrehatóan átalakíthatja az elmúlt évtizedek uniós elveit és eredményeit. Még több hatalmat és mozgásteret biztosítana a gigavállalatoknak, figyelmen kívül hagyva az EU-ban eddig kiemelten érvényesített elveket, amik a a közösség tagjainak egészségét és környezetét védték a pusztán piaci folyamatokkal szemben.
Többek között az európai zöld szervezetek is hangosan ellenezték a fű alatt előkészített, Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény fedőnéven emlegetett nemzetközi megállapodást, mely az EU és az USA közti szabad kereskedelmet hivatott kiterjeszteni. A két szuperhatalom kormányzata olyan “korlátozó tényezőket” kíván lebontani, melyek jogi és környezetvédelmi megfontolások miatt valóban korlátok közé terelték a piaci szereplőket és folyamatokat. Fityiszt mutatnak annak a 70 éves alapelvnek, hogy az egyes országok korlátozhatják a kereskedelmet, ha az például kockázatot jelent az emberi egészségre vagy az élővilágra.
Ha többet szeretnél megtudni a TTIP-ről, nézd meg a spanyol Greenpeace-esek videóját magyar felirattal:
A Greenpeace EU-s vezetője, Jorgo Riss szerint “ezek a kiszivárgott dokumentumok bizonyítják, amit mi már rég óta mondunk: a TTIP a vállalatokat helyezné a döntéshozatal központjába, háttérbe szorítva a közegészségügyet és a környezet védelmét.” Egy kis ízelítő abból, milyen világ köszönthet be az egyezmény aláírásával: Egy amcsi cég 16 milliárd dollárra pereli Kolumbiát, mert bezárta az Amazonasz őserdőt veszélyeztető aranybányát. Egy, a TTIP-hez hasonló szabadkereskedelmi egyezmény ugyanis feljogosítja az amerikai céget, hogy profittól való elesése miatt beperelje a dél-amerikai országot. Teheti mindezt úgy, hogy a kolumbiai kormánynak ez a lépés nem csak joga, hanem egyenesen kötelessége is.
Világos példája ez, hogy az ilyen aszimmetrikus egyezmények mennyire érzéketlenek a társadalmi és ökológiai értékekre, s kizárólag a nagyvállalatok profit-maximalizálását szolgálják. Ha valamiért szabadságharcot kéne vívjanak az önrendelkezésre érzékeny kormányok, az épp a TTIP megakadályozása. Az egyezmény aláírásával ugyanis olyan jogosítványok kerülnek a demokratikus játékszabályok teljes kihagyásával megválasztott állam-kontra-cég bíróságokhoz, amikkel szemben igen nehéz lesz érvényesíteni az akaratunkat, ha mondjuk kiállnánk például a további GMO-mentesség mellett. Sok sikert ezen “kereskedelem korlátozó” elv védelméhez, egy Magyarország vs. Monsanto perben, ahol a bírákat sem mi választjuk!
A kiszivárogtatott fejezeteket itt tudod elolvasni.
(Nyitray Dániel)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.