Orbán Viktor miniszterelnök egy hete még Békéscsabán beszélt arról, hogy a jövő már nem az innovációról szól, és a város figyelmébe inkább a nyomdaipart ajánlotta. Ilyen felvezető után hétfő délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott, hogy ott felszólaljon az intézmény ünnepi közgyűlésén.
A miniszterelnök felszólalását az újságírók tűzvédelmi okokból sajnos csak egy másik teremben, kivetítőn keresztül követhették, illetve ide lett száműzve néhány akadémikus is, akikről nem tudni, hogy csak hely nem jutott nekik a díszteremben vagy pedig túl radikális kutatóknak ítélte meg őket a TEK.
Orbán pedig azzal kezdte, hogy a gazdasági válság után egyhelyben járó Európában ma arra kell választ találni, hogyan lehetne a kontinens gazdaságát visszarepíteni a világ élvonalába. És Európa vezetői mintha elfelejtették volna erre a választ, holott Orbán szerint ha az MTA épülete körül sétáló embereket megkérdeznénk, többségük tudná a választ: tudományos felfedezések, innováció és ezt támogató gazdaságpolitika kell.
Korábban ez megvolt, igaz, akkor stabil keresztény civilizáció és tudósokat tisztelő közgondolkodás is segítette a tudományos felfedezések gazdasági versenyelőnnyé fordítását.
És korábban volt még egy nagyon fontos tényező is: a tudomány és a politika szövetsége, ami szellemi és katonai hódítások formájában is jelentkezett, és ami repítette előre Európát.
Orbán erős párhuzamot vont a tudósok és a politikusok között, egyrészt mert az igazságot kereső tudós és az igazságosabb társadalmat megteremteni akaró politikus is csak viták kereszttűzében léphet előre. Olyan emberek maradnak talpon e két hivatásban, akik képesek megszilárdítani magukat a viharban, ami körbeveszi őket.
Orbán szerint a politikusok és a tudósok össze vannak láncolva, és akkor haladhatunk előre, ha egy irányba mozgunk.
Másrészt pedig a magyar tudomány minősége, jó híre nemzetpolitikai ügy. Mivel nem rendelkezünk nukleáris fegyverarzenállal, nincs rengeteg olajunk és nincs sok tízmilliós lakosságunk,
ezért abból kell főznünk, amink van.
Ez pedig a miniszterelnök szerint az eszünk, a sajátos észjárásunk és a komoly tudományos tradíciónk.
A világban ráadásul jelenleg késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért. Végig kell gondolni, mit tehetünk azért, hogy ne veszítsük el a tehetséges magyar tudósokat, "ráadásul egy nyitott, nemzetközivé vált tudományos korszakban kell szembesülni ezzel a kérdéssel".
Majd Orbán azzal folytatta, hogy
nyílt és háttérhatalmak olyan rendszert építettek fe a világban, melyek más célok mellett az agyelszívást is szolgálják.
Ugyanakkor az ország közvéleményének tudnia kell, hogy Magyarország ebbe a szellemileg alárendelt helyzetbe nem törődött bele, és nem fog a jövőben sem.
Orbán köszönetet mondott azoknak a kutatóknak, akik itthon maradtak vagy akik hazajöttek, mint mondta, itthon kiteljesíteni egy iskolát hazafias életfelfogást is jelent.
A miniszterelnök most arról beszélt, hogy a versenyképességhez mégiscsak innováció kell, ezért is kötött szövetséget a kormány az MTA-val. Most már a GDP 1,4 százaléka megy el kutatás-fejlesztésre, míg 2010-ben egy százalék volt ez az arány.
A cél, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen.
- mondta el a miniszterelnök, majd azt is, hogy 2016-ra már a GDP 1,8 százalékát akarják majd kutatás-fejlesztésre fordítani.
Ebben a szövetségben van elvárásuk az MTA felé: hogy józan intésként működjenek a politika felé, jelezzék, hogy a kormánynak kötelessége támogatni a tudományokat és biztosítani annak függetlenségét. A politika pedig azt várja el a tudománytól, hogy ne zárkózzon be elefántcsont-tornyába, hanem járuljon hozzá a magyar nemzet történelmi hivatásának teljesítéséhez.
Komoly felelősségben osztozunk mi együtt, üzente Lovásznak Orbán.
Mi magyar emberek büszkék vagyunk önökre, tudósainkra és a Magyar Tudományos Akadémiára, tette még hozzá.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.